Mint már 1998 május és júniusi számunkban beszámoltunk 1972-ben, 1973-ban és 1977-ben négy olyan amerikai űrszonda indult a Földről, amelyekről tudjuk, hogy kijutnak Naprendszerünkből és Tejútrendszerünk csillagai között repülnek majd millió éveken keresztül.
Májusban a Pioneer—10 és –11 űrszondákon elhelyezett és a földönkívüli értelmes civilizációknak szánt üzenet-táblák rajzairól, júniusban pedig a LaGeoS geodéziai holdon Föld körüli pályára küldött és a földfelszín sorsát millió évekre ábrázoló tábláról meséltünk.
Aztán a Voyager—1 és –2 űrszondák méréseiről és a rajtuk elindított üzenet-lemezről volt szó, amelyeken már képeket, ábrákat, beszédet illetve különféle földi nyelveket és zenét is küldtek az amerikaiak a csillagok világába.
Ezeknek a kozmikus üzeneteknek az elkészítését és elküldését, a hazánkban is jól ismert csillagász, Carl Sagan szervezte.

Voyager—1 és –2 útja

Emlékeztek rá, hogy a Földről, 1977-ben indított Voyager—1 és –2 amerikai űrszondák a Jupitert, a Szaturnusz, az Uránuszt és a Neptunuszt vizsgálták közelről. Igen sok szép fotót is küldtek a Földre ezekről az óriás bolygókról és sok-sok holdjukról.
Mind a két űrszonda még ma is működik és küldi méréseit a Naprendszer külső, számunkra eddig ismeretlen térségeiből.
1998 második felében a Voyager—2 űrszonda 55 csillagászati egységre, azaz 8,2 milliárd kilométerre, tehát körülbelül kétszer olyan messze jár tőlünk, mint ahol most a Neptunusz és a Plútó bolygó kering. A Voyager—1 pedig már 70 csillagászati egységre repül, ami még nagyobb távolság, majdnem két és félszerese a Neptunusz és Plútó jelenlegi távolságának.
A tudósok azt remélik, hogy még 20 év múlva is működni fog a Voyager—1 és –2 űrszonda, ezért nevezték el őket újabban asztroszondáknak (IM--1 és IM—2) a programot pedig csillagközi missziónak (angolul Interstellar Mission—IM).
Az első rajzon láthatjátok, hogy 2020-ban a két asztroszonda már olyan térségekbe jut, ahol nem a Napból kirepülő, napszél részecskék az uralkodók, hanem a csillagközi térben lévő anyag.

Voyager-lemez tartalma

Olyan a Voyager-lemez, mint egy nagyon jó tankönyv, amellyel a földönkivülieket szeretnék megtanítni arra, amit mi tudunk, szeretnénk hírt adni arról, hogy milyenek vagyunk, milyen a mi világunk. A két Voyager űrszonda üzenet-lemezén 116 képen magyarázó rajzokat, fizikai és matematikai képleteket és különféle fotókat helyezett el Carl Sagan. A 116 képből 20 színes, a többi fekete-fehér. A lemezek ezenkívül az Egyesült államok akkori elnökének, az amerikai kongresszus egyes tagjainak az Egyesült Nemzetek Szervezete, azaz az ENSZ akkori főtitkárának üzenetét, illetve 55 különféle földi nyelven elhangzó üdvözletet is tartalmaznak.
Külön érdekesség, hogy az űrszondákon az 55 emberi nyelv --köztük a magyar-- mellett az amerikai tudósok a bálnáktól, illetve a delfinektől felvett hangsorozatot is elhelyeztek. Tudjátok, hogy a biológusok szerint a delfinek is értelmes lények, amelyeknek intelligenciája valószínűleg legalább olyan, mint az emberé.
A megfigyelések azt mutatják, hogy a delfinek több adatot és információt tudnak egymásnak átadni füttyszerűen hangzó "beszélgetéseik" közben mint az ember. Csak az a szomorú, hogy egyenlőre nem tudjuk megfejteni pontosan, hogy a delfinek miket mondanak egymásnak. De azt tudjátok, hogy a delfinek képesek megtanulni kiejteni az emberi szavakat, az ember viszont nem tud megtanulni "delfinül" beszélni.
Abban reménykedhetünk, hogy talán néhány év múlva megértjük a delfinek nyelvét és akkor már itt a Földön is tudunk beszélgetni egy másik értelmes fajjal.
A Voyager-lemezen a Föld hangjait, a szél süvöltését, a traktor berregését, a hordozórakéták bömbölését, az állatok nyöszörgéseit, még egy csók hangját is a világűrbe küldték.
A földönkívülieknek szóló üzenet-lemeznek talán a legszebb része a földi zenék egy érdekes válogatása, de ezekről legközelebb számolunk be.

A Föld képei

A képanyag összeállító a Föld pozitív oldalát szerették volna bemutatni ezért a háborúkról, az atomrobbantásokról, a nyomorról, a bűnözésről és a betegségekről nincsenek fotók a Voyager-lemezen. Mivel nem volt lehetőség a különféle vallások bemutatására, ezért egyetlen templom sem szerepel fotója sem a képek között. Mivel a képek száma korlátozott volt művészeti alkotásokat sem vettek be az anyagba, csak a valóság fotóiból tudtak válogatni.
A földi művészet azonban igen nagy mértékben képviselve van a Voyager-lemezen hiszen mintegy 90 perc zene van rajta. Az összeállítók úgy vélték, hogy a zene valószínűleg a földönkívüliek részére is érthető, ha rendelkeznek valamilyen hangfelfogó szervvel, mint amilyen a mi fülünk.
A legelső képnek egy nagyon egyszerű ábrát, egy kört tettek az alkotók a lemezre. Ez már szerepelt a külső borítón is, mint azt a májusi számunkban láthattátok.
Második képként, ugyancsak a borítóról megismételték a pulzár-térkép egy részletét, de mellé tették a hozzánk, azaz a Tejútrendszerhez legközelebbi, szép csillagrendszer az Androméda-köd, illetve galaxis fotóját is.
A lemez harmadik képétől kezdődik a földönkívüliek tanítása. A kép első részén pontcsoportokat látunk, amelyek egy, kettő, három, stb. pontból állnak, majd feltüntették a nekik megfelelő értéket mind kettes számrendszerben, mind pedig arab számokkal. Ezután következi az, hogy miként adunk össze, hogyan használjuk a törteket és hogyan szorzunk, sőt az is, hogy mit jelent a hatvány.
A lemez negyedik képe a külső borítón bemutatott hidrogén atomos rajzzal és egy hullámvonallal kezdődik. Itt az M a tömegegységet, az f a frekvenciát, az L pedig a hosszúságot jelzi. (Utóbbi 21 cm, a hidrogén által kisugárzott rádióhullám hullámhosszúsága, mint erről már májusban irtunk.) Ezután következik a fizikai mértékegységek (az idő, a tömeg, a hosszúság) jelzése és kiszámítása az előbbiekből.
Az s másodpercet, a d napot, az y évet, a g grammot, az e a Föld tömegét, † az Angströmöt jelenti. A Voyager-lemez 5. és 6. képén pedig a Naprendszer adatait ábrázolták a már megtanított egységek felhasználásával. Az első sor a Nap és a bolygók átmérőjét, a második a bolygók Naptól mért átlagos távolságát, tömegét, valamint a tengelykörüli forgásidejét mutatja.