9. fejezet: A World-Wide Web

9.1 Belegabalyodva a "Világméretű Háló"-ba

Bármennyire jók is a gopherek, van még egy jobb módja is a Hálózaton való navigációnak és az információforrások megtalálásának -- a World-Wide Web.

Eredetileg ugyan fizikusok számára készítették ezt az eszközt, de mára már a Web a kibervilág "fôutcája" lett. Érdekes emberekkel találkozol rajta, múzeumokat és képtárakat látogathatsz meg, iskolák kínálgatják a tudást, sôt még éttermei is vannak (s egyesek valódi ennivalót is kiszállítanak, e-mailen érkezett megrendelések alapján). Csak mondj egy témát és majdnem biztos, hogy valaki már csinált róla egy Web szolgáltatást. Az emberek egyre nagyobb számban készítenek "magán" Web lapokat is, amikkel tudathatják a világgal, hogy mi érdekli ôket.

A Web robbanásszerűen növekvô népszerűségének két oka van. Egyrészt nagyon könnyű használni. Akárcsak a gophernél, a Web esetében is úgy kell navigálni, hogy választasz a képernyôn megjelenô lehetôségek közül -- nincs több memorizálandó, rejtélyes Unix parancs. A WWW az FTP archívumokra is kiterjed, így többnyire már nincs szükség a titkos anonymous FTP "varázsigék" ismeretére sem.

Azonban a Web igazából az ún. "hipermédia kapcsolatok" (hyperlinks) miatt különleges. Legegyszerűbben úgy lehet ôket megérteni, hogy egy lexikont veszünk példának. Olvasol egy cikket -- mondjuk -- Afrikáról és a figyelmedet felkelti egy elefánt fényképe. Szeretnél többet megtudni errôl az állatról, így leveszed az "E" betűs kötetet a polcról és kikeresed az "elefánt" címszót.

A hipermédia utalások pontosan ennek a böngészô olvasásnak felelnek meg. Tim Berners-Lee, aki az eredeti Web modellt kidolgozta, egy egyszerű nyelvet hozott létre, mellyel bárki készíthet ilyen Web dokumentumokat beágyazott mutatókkal más, logikailag kapcsolódó információforrásokra. Amikor megnézel egy Web dokumentumot, néhány szó más színnel vagy valamilyen kiemeléssel jelenik meg. Ha ráviszed a kurzort az egyik ilyen szóra és megnyomod az Entert vagy rákattintasz az egérrel (a kezelôfelülettôl függôen), elôjön a hivatkozott dokumentum.

Mivel nagyon könnyű ilyen kapcsolatokat definiálni (ahogy ezt egy kicsit késôbb mindjárt látni fogjuk) -- bárki összeállíthat szinte bármilyen témában egy Web anyagot, ami egyfajta információs központként szolgálva összeköt egy sor olyan dokumentumot, melyek esetleg tucatnyi helyen tárolódnak a világ különbözô pontjain.

9.2 Elkékülni, vigyázz, kész, rajt!

Most már mindjárt indulhatunk, de még elôbb néhány szó a grafikáról. Ha már hallottál a Webrôl, akkor valószínűleg hallottál a Mosaicról is. A Mosaic a National Center for Supercomputing Applications (University of Illinois) fejlesztése és egy grafikus, "mutass rá és kattints" típusú kezelôfelületet nyújt a Webhez, s alig egy év alatt csaknem szinonimája lett a WWW-nek.

Azért van néhány probléma a Mosaic-kal (és a többi hasonló programmal) is. Az egyik, hogy olyan gép kell hozzá, aminél van valamilyen grafikus kezelôfelület; például Unix, Windows vagy Macintosh rendszerű számítógép. Az MS-DOS felhasználóknak nincs szerencséjük. Akárcsak a világtalanoknak. Továbbá: a Mosaic nagyon komoly számítógépes és hálózati teljesítményt igényel, mert csak ilyenkor igazán kellemes vele dolgozni. Szóval eszedbe ne jusson a régi, 2400 bps sebességű modemeddel használni.

Ha nálad megvannak a szükséges technikai feltételek, akkor mindjárt megnézzük, hogy hogyan kell a Mosaic-ot és a többi hasonló programot üzembe helyezni. De egyelôre lássuk inkább a Lynx szoftvert, ami egy szöveges üzemmódú program a Web eléréséhez -- akár egy egyszerű telefonos, "dial-up" kapcsolaton keresztül is működik. A látványos képek ugyan nem jelennek meg (bár a legtöbbet azért külön le tudod tölteni) és nem használható az egér. Viszont igen egyszerűen kezelhetô -- és azt is mondhatjuk, hogy ha valaki információk keresésére használja a Web rendszerét, akkor úgysem nagyon kellenek a képek, mert olyan sokáig tart a letöltésük és a megjelenítésük.

A lynx szoftvere, Michael Grobe, Lou Montulli és Charles Rezac (University of Kansas) alkotása, sokban emlékeztet a gopherre. A lynx esetében is -- akárcsak a gophernél -- a legjobb módja a tanulásnak, hogy egyszerűen beleugrunk a közepébe. A szolgáltató géped parancssoránál gépeld be, hogy

és nyomd meg az Entert. (A Free-Net felhasználók válasszák ki a "Teleport" menüt és kérjék a "Communications Tower" menüpontot.) Ha szerencséd van, akkor a kiszolgáló géped rendszergazdája már feltette a lynx programját és ez esetben valami ilyesmit fogsz látni: 

---------------------------------------------------------------------------
                      GENERAL OVERVIEW OF THE WEB [IMAGE]

  There is no "top" to the World-Wide Web. You can look at it from many
  points of view. Here are some places to start.

  [IMAGE] by Subject
         The Virtual Library organises information by subject matter.

  List of servers
         All registered HTTP servers by country

  by Service Type
         The Web includes data accessible by many other protocols. The
         lists by access protocol may help if you know what kind of
         service you are looking for.

  If you find a useful starting point for you personally, you can
  configure your WWW browser to start there by default.

 press space for more, use arrow keys to move, '?' for help, 'q' to quit
 Arrow keys: Up and Down to move. Right to follow a link; Left to go back.
H)elp O)ptions P)rint G)o M)ain screen Q)uit /=search [delete]=history list
---------------------------------------------------------------------------

Ha viszont semmi sem történik, akkor esetleg érdemes megkérned a rendszered gazdáját, hogy szerezzen egy lynx szoftvert (mondd meg neki, hogy anonymous ftp-vel letöltheti az ftp2.cc.ukans.edu géprôl a pub/lynx directory alól). Amíg ô ezzel foglalkozik, te addig is ki tudod próbálni a lynx-et úgy, hogy a telnet paranccsal felhívod az alábbi címet:

Amikor a kapcsolat felépült, jelentkezz be a "lynx" azonosítóval.

Ez egy nagyon népszerű gép, szóval booorzasztó lassú tud lenni néha. A másik lehetôség, hogy a

gépet hívod fel és a "www" szót írod be a login kérdésre. Azonban ez a rendszer (a lynx készítôinek otthona) nem engedi meg, hogy a szoftver minden lehetôségét kihasználd.

Ahogy a fenti példán is láthatod, a Web esetében nincsenek igazi menük, legalábbis nem olyanok, mint a gophernél. Helyettük a rendszer dokumentumok vagy "lapok" (pages) gyűjteményébôl áll. (Egy adott Web szolgáltatónál a "tartalomjegyzék" vagy kezdôlap neve: "homepage".) Ha egy VT100-as vagy ahhoz hasonló emulációt használsz és színes monitorod van, akkor a fenti képernyôn egyes szavaknak más színe lesz, mint a többinek. Ezek a szavak az ún. hipertext kapcsolatok. Ha ráviszed a kurzort valamelyikre és megnyomod az Entert, akkor egy újabb lapot kapsz -- ami esetleg egy egész más gépen van valahol a világ másik végén.

A fenti kezdôlapon -- ami egyébként a CERN (European High-Energy Physics Research Center) gépérôl jön, ahol Tim Berners-Lee kifejlesztette a Web rendszerét --, három fontos hipertext kapcsolat van:

Az elsô egy listát ad a világ különbözô Web információforrásairól témák szerint rendezve. A második kontinensek, országok és azon belül városok szerint sorolja fel ôket. Az utolsóval pedig a nem-WWW szolgáltatók között lehet keresgélni, mint amilyen pl. gopher barátunk és a WAIS rendszer (tulajdonképpen az egész Internet életedet le tudod élni a WWW hálóján belül; nemcsak gopherekhez tudsz kapcsolódni vele, de ftp archívumokhoz és más hasonló dolgokhoz is, sôt többnyire még arra is lehetôséget ad, hogy Usenet leveleket olvass és válaszolj is rájuk.) Ha aktivizálni akarod ezeket a mutatókat, menj rá valamelyikre a kurzorral (a felfelé és lefelé mutató nyilakkal) és nyomd meg az Entert.

Játszadozz egy kicsit a Webbel! Vándorolj a kurzorral, nyomd meg az Entert és figyeld meg, hogy hol bukkansz elô. A navigáláshoz a fô eszközt a nyílgombok jelentik. A fel és le billentyűk segítségével tudsz ugrálni a kiemelt színű kapcsolatok között. A jobbra mutató nyílgomb ugyanolyan, mint az Enter: átvisz a kiválasztott dokumentumra. A balra nyíl a gopher "u" parancsának felel meg: visszavisz az elôzô dokumentumra. Ezt a működési módot egy kicsit meg kell szokni. Ha például két hipertext kapcsolat is van egy sorban, akkor is a fel és a le nyilakat kell használni a kiválasztásukhoz -- és NEM a jobbra és balra mutatókat!

Vannak további navigációs parancsok is, amelyek igen hasznosak tudnak lenni egy hipertext rendszerben (nélkülük ugyanis nagyon könnyen és gyorsan el lehetne tévedni). Az egyik kulcsfontosságú ezek közül a Backspace vagy a Delete billentyű. Ha ezt lenyomod, akkor kapsz egy listát azokról a hipertext kapcsolatokról, amiket a program elindítása óta kértél; ezekbôl azután kiválaszthatsz egyet és így vissza tudsz lépni valamelyik korábbi helyre. Az "m" gomb visszavisz téged a "fô" lapra (main page), vagyis az elsô oldalra, amit a lynx indításakor láttál.

9.3 A címzés nem könnyű

A lynx egyik érdekes képessége, ami a gopher kliensekben nem mindig van meg, hogy bármikor közvetlenül át lehet kapcsolni egy másik szolgáltatóra a címe beírásával. Ezt úgy tudod megtenni, hogy leütöd a "g" billentyűt. És itt jönnek elô a Universal Resource Locators (URLs) nevű zavaros dolgok. Az URLs ötlete alapvetôen jó: egy univerzális rendszert csinálni az Interneten található információk eléréséhez, aminél nem számít, hogy egy állományról van-e szó egy anonymous ftp archívumban, vagy egy teljes gopher szolgáltatóról, vagy egy Web képrôl. Sajnos ez azt jelenti, hogy a WWW-nél hozzá kell szoknod, hogy ilyesmiket fogsz látni és leszel kénytelen begépelni:

(ez egyébként az "Everybody's Guide to the Internet" egyik kibôvített verziójának a Web címe.) Uhh! A "http" azt jelenti, hogy egy WWW anyagról van szó -- ez a "HyperText Transport Protocol" rövidítése, vagyis az a speciális mód, ahogyan a Web továbbítja az információkat a világ körül. A lynx-nek szüksége van erre az információra, hogy megfelelô módon tudjon kapcsolódni az adott szolgáltatáshoz.

Ezután jön a gép neve, majd a file elérési útvonala. Az URL-eknél nem mindegy, hogy az ember kis- vagy nagybetűket ír, szóval figyelj oda!

A fenti példánál maradva, figyeld meg, hogy a név vége ".html". Ez a "hypertext markup language" rövidítése, ami a hipertext kapcsolatok létrehozásához használatos nyelv. Gyakran fogsz ilyen végzôdésű címeket találni a WWW-n, mert ezek bizonyos információforrások kezdôlapjaira mutatnak. Ha egy olyan szolgáltatást akarsz elérni, aminek nincs egy kezdô HTML lapja (például egy gophert), akkor a címet egy "/" karakterrel kell zárni. Például: gopher://gopher.eff.org/

Szerencsére, a legtöbb esetben csak egyszer kell beírnod ezeket a hosszú címeket. Emlékezz rá, hogy a Backspace vagy a Delete billentyű lenyomása elôhozza azoknak a szolgáltatóknak a listáját, amiket a program indítása óta felhívtál. Ezenkívül csinálhatsz egy "könyvjelzô" (bookmark) listát is, amivel a jövôben gyorsan el tudsz majd jutni egy adott szolgáltatáshoz. Ha egy lapot meg akarsz jelölni egy könyvjelzôvel, akkor nyomd meg az "a" gombot, miközben az illetô oldalon vagy. A program megkérdezi, hogy a dokumentumot vagy az adott hipertext mutatót akarod-e felvenni a könyvjelzôk közé. Válaszd a "document" opciót és az hozzáadódik a listához.

A könyvjelzôk listája a "v" paranccsal jön elô. Ezután a listán szereplô bármelyik dokumentumot elô tudod hívni úgy, hogy ráviszed a kurzort a nevére és megnyomod az Entert.

9.4 Képzeld el! -- Képek letöltése

Ahogy próbálgatod a lynx programot, fel fog tűnni, hogy egyes lapokon vannak ilyen elemek is: [IMAGE]. Ha ez a szó ugyanolyan színű, mint a többi szöveg a képenyôdön, akkor ezt nem tudod letölteni. Ha azonban más színű vagy valamilyen módon kiemelt, akkor vidd rá kurzort és nyomd meg az Entert. Ilyenkor kétféle üzenetet kaphatsz. Az egyik valami olyasmit közöl, hogy a kliens nem tud egy ISMAP képet megmutatni. Ebben az esetben nem sok mindent tudsz tenni, csak a bal nyílgombot lehet megnyomni, hogy visszakerülj az elôzô lapra -- a lynx jelenleg még nem tudja az illetô rendszeren az ilyen (tér)képeket megjeleníteni.

A másik lehetséges üzenet is látszólag csalódást keltô: "This file cannot be displayed on this terminal. D)ownload or C)ancel." Pedig ez valójában jó hír, mert azt jelenti, hogy le tudod hozni az adott képet. Ha megnyomod a "d" gombot, akkor a program megkérdezi, hogy a képet a szolgáltató gépeden szeretnéd-e elmenteni vagy a ZMODEM protokollal akarod-e inkább letölteni egyenesen a saját számítógépedre. Ha olyan kommunikációs programot használsz, aminél van ZMODEM funkció, akkor annak kiválasztása után azonnal megkezdôdik a file letöltése a saját gépedre. A file neve mindig valami ilyesmi lesz: L23015.HTM. Az esetek többségében a file GIF formátumú lesz, esetleg JPEG szabványú kép, vagy (ritkábban) TIFF típusú állomány. Természetesen szükséged lesz egy GIF/JPEG nézegetôre a számítógépeden, hogy ezeket meg tudd majd jeleníteni. Ha nincs ZMODEM-et tudó programod, akkor mentsd el a képet a szolgáltató gépeden. Érdekes módon, ha ezt teszed, akkor sokkal értelmesebb file-neveket kapsz; például az L2015.HTM helyett mondjuk egy OLDBONES.GIF nevű állományt. Mindkét esetben, miután áthoztad a file-t, nyomd meg a bal nyílgombot és visszakerülsz az elôzô lapra. Mielôtt a képet letöltenéd, kapni fogsz egy üzenetet, ami közli a file méretét -- ezt jó tudni, ha egy viszonylag lassú modemet használsz.

Néha a fenti üzenet helyett egy még ijesztôbb felirat jelenik meg: 

----------------------------------------------------------------------
       showpicture -viewer xv /tmp/L229787.html
     This message contains a picture, which can currently only be
     viewed when running X11. If you read this message while running
     X11, and have your DISPLAY variable set, you will then
     be able to see the picture properly.
----------------------------------------------------------------------

Jézus! Nyugodtan hagyd ezt figyelmen kívül és keress egy olyan feliratot, amely azt kérdezi, hogy el akarod-e menteni egy állományba a képet. Nyomd meg az "y" gombot és írd be a file nevét. Ezzel el is tároltad a képet az Internet kapcsolatot biztosító gépen a saját alkönyvtáradba, ami azt jelenti, hogy miután kiléptél a lynx programból, letöltheted a file-t a saját számítógépedre.

A képek letöltéséhez hasonló funkció egy dokumentum másolatának elmentése. Ehhez nyomd meg a dokumentumon belül a "p" gombot. Különbözô választási lehetôségeket kapsz a letöltésre vonatkozóan, többek között elküldheted magadnak elektronikus levélben vagy elmentheted egy file-ba a szolgáltató gépeden a saját ("home") alkönyvtáradban.

9.5. A hiúz és a hörcsög (a Lynx használata a Gopherhez)

Az egyik igen kellemes tulajdonsága a lynx programnak, hogy nem WWW-alapú információforrások is elérhetôk vele, mint például ftp, telnet vagy gopher rendszerek. Ez azt jelenti, hogy a lynx egy "mindent egy helyen" típusú eszközként használható az internetes szolgáltatásokhoz.

Emlékezz, hogy korábban a "http://" elôtagot kellett beírni a Web rendszerek URL címébe. Hasonló elôtétek vannak a többi szolgáltatás típushoz is, például: "gopher://", "ftp://" és "telnet://".

A telnet a legegyszerűbb ezek közül. Mondjuk, hogy a Periódusos Rendszert akarod elérni a camm2.caos.kun.nl gépen. A lynx programon belül üsd le a kis "g" billentyűt és írd be:

majd nyomd le az Entert és a kapcsolat máris létrejön. Az egyetlen gond, hogy egyes, telnettel elérhetô rendszereknél olyan saját kezelôfelület van, ahol a billentyűk másként viselkednek, mint amikor egy Web rendszerhez kapcsolódsz hozzá. Ha teljesen beragadtál egy telnet hívásba és nem tudsz kikeveredni, akkor nyomd le a Ctrl/] gombot (vagyis a "Ctrl" és a "]" billentyűket egyszerre) a lynx programhoz való visszatéréshez.

Egy ftp archívumhoz is hasonlóan kell kapcsolódni. Például az ftp.uu.net gépet úgy érheted el, hogy a "g" leütése után beírod:

Nem kell bajlódni a bejelentkezéssel, ami már önmagában is elôny. És amikor bejutottál, egyszerűen csak válogatnod kell a menükbôl és nem nincs szükség egyetlen Unix parancsra sem. Ha pontosan tudod egy file elérési útvonalát egy adott gépen, akkor közvetlenül is elérheted úgy, hogy a "g" után beírod a gép nevét és az útvonalat, például így: A gopherek is alapvetôen ugyanígy használhatók, kivéve, hogy a "gopher://" elôtagot kell beírni a "telnet://" vagy az "ftp://" helyett. A dolog akkor válik trükkösebbé, amikor egy adott gopher dokumentumot vagy almenüt szeretnél közvetlenül elérni. A gopherek szerkesztôi ugyanis rendszerint elrejtik a Unix directory neveket valamilyen "emberibb" nyelvű címekkel (pl. "Sports and recreation" a "sports_rec" helyett). De az URL-ek esetében a Unix útvonalat kell megadni, szóval, ha ezt olvasod valahol: "Hívd fel a gopher.site.com gophert, válaszd a 'Society' és utána a 'Sports and recreation' menüt", akkor ezt le kell fordítanod URL nyelvre, valahogy így: gopher://gopher.site.com/11/soc/sports_rec. Hogy lehet ezt kitalálni? Kapcsolódj rá az adott gopherre a legfelsô menüszinten. Ezután válassz a menük közül, amíg el nem érsz a keresett dokumentumig vagy almenüig. Ekkor vagy nyomd meg az "a" gombot, hogy eltárold az elérési útvonalat a könyvjelzôid közé, vagy -- ha szeretnéd leírni magadnak -- üsd le az "=" jelet, ami megmutatja a pontos elérési utat.

9.6 Keresgélés a Web-en

Akárcsak a gopher, a Web is remek hely a felfedezôknek -- csak kövesd az utalókat és figyeld meg, hogy merre vezetnek. Tulajdonképpen a lynx-t és a többi hasonló Web klienst ezért is nevezik gyakran "nézegetôknek". Elôbb-utóbb azonban szeretnél valami konkrét információt megtalálni a Weben és ráadásul lehetôleg azonnal.

A gophernél használt Veronica rendszerrel szemben a Web esetében nincs egyetlen, egységes módszer a keresgéléshez. Ehelyett a világban több helyen is különbözô adatbázisokat készítenek, amelyek segítenek a Web dokumentumok és a hipermédia kapcsolatok közötti eligazodásban. Az alábbiakban ismertetett megoldások a leghatékonyabbak és ugyanakkor viszonylag könnyen használhatók. Mivel mindegyik különbözô módszereket használ az információk összegyűjtéséhez és visszakereséséhez, ezért néha érdemes többet is megpróbálni közülük, mert esetleg mindegyikkel más és más információforrásokra bukkansz. Nagy elôny, hogy azok az emberek, akik ezeket a "keresôgépeket" üzemeltetik, gyakran elhelyeznek közvetlen mutatókat a többi hasonló szolgáltatásra is, így könnyen át tudsz menni egyikrôl a másikra.

Az egyik legjobban használható rendszer az EINet Galaxy, amit a Microelectronics and Computer Technology Corp. (Austin, Texas) üzemeltet. Nemcsak könnyen kezelhetô, hanem egyszerre lehet vele Web és gopher anyagokban is keresni.

Ha ki akarod próbálni, a kis "g" leütése után írd be:

Miután a kapcsolat felépült, egy listát látsz, ami teljesen olyan, mintha egy tartalomjegyzék vagy egy tárgymutató akarna lenni az egész Internethez -- több tucatnyi nagy témakör az építészettôl a szociológiáig. Ha nem sietsz éppen, akkor ezek az összeállítások nagyon hasznos kiindulópontok lehetnek ahhoz, hogy áttekintsd, mi minden érhetô el online mostanában. De ma sietünk, így csak nyomogasd az Entert, amíg valami ilyesmi jelenik meg: 

---------------------------------------------------------------------

   Search for: ___________________ Search Clear selections [40 hits_]
   ( )Galaxy Pages ( )Galaxy Entries ( )World-wide Web ( )Gopher
   ( )Hytelnet


      Up - Home - Help - Search - Top -- EINet Galaxy

---------------------------------------------------------------------

Elôször is, figyeld meg a "Search" gombot az opciók között. Ha ráviszed a kurzort és megnyomod az Entert, akkor kapsz egy listát olyan mutatókból, amelyek más Web keresôrendszerekre utalnak. Egyelôre azonban mozgasd a kurzort (a fel-le nyilakkal), amíg el nem jutsz a vonalakkal jelzett mezôig. Itt kell beírnod a keresett szót vagy szavakat (nem érdekes, hogy kis- vagy nagybetűt használsz). Most egy kicsit bonyolódik a dolog (mert a rendszert egérrel való használathoz tervezték). Nyomd meg a lefelé mutató nyílgombot, amíg el nem jutsz a "Galaxy Entries" opció elôtti üres helyig. Üsd le az Entert és egy csillag fog megjelenni. Ahogy bizonyára kitaláltad, ezzel azt közölted a rendszerrel, hogy a megadott kulcsszót a Galaxy anyagai között keresse (ezek pontosan azok a tárgymutatók, amiket az elôbb lapoztál át). Ismét nyomd meg a lefelé nyilat, hogy a "World-wide Web" opcióig juss és ismét üss egy Entert. Csináld meg ezt még egyszer a "Gopher" bejelöléséhez. Most indulj el visszafelé, amíg a "Search" szó lesz kivilágítva. Itt is üsd le az Entert.

Az EINet Galaxy elkezdi átnézni az adatbázisát, keresve a megadott témát a Web és a Gopher dokumentumok között. Mondjuk, hogy magáról a Királyról, Elvisrôl keresel valami információt. Ha az "Elvis" szót írtad be, akkor valami ilyesmi fog megjelenni: 

------------------------------------------------------------------------

   Galaxy Entry Results - for `` elvis''

          4 documents found

     * ELVIS+ WWW server from RUSSIA - Score: 1000 Size: 29
     * Elvis Aron Presley Home Page - Score: 1000 Size: 28
     * Elvis Aron Presley Home Page - Score: 1000 Size: 28
     * The Elvis Costello home page - Score: 1000 Size: 28

   World-wide Web Results - for `` elvis''

          28 documents found
(Option list)  Hit return and use arrow keys and return to select option

------------------------------------------------------------------------

Mindegyik, csillaggal kezdôdô sor egy-egy hipertext mutató egy adott Web szerverre. Ha kiváncsi vagy az elsôre, akkor vidd rá a kurzort és nyomd meg az Entert -- erre kiderül, hogy egy csapat orosz programozó létrehozott egy szoftvercéget, amit történetesen úgy hívnak, hogy ELVIS+. Rendben. Akkor menjünk vissza a balra mutató nyíllal az EINet Galaxy keresési eredményeihez. Próbáld meg a második találatot és már olvashatod is a Királyról szóló dokumentumokat. A "Score:" adattal a Galaxy azt próbálja jelezni, hogy az adott találat mennyire releváns a keresett téma szempontjából. Ha a megadott szó például a dokumentum címében vagy az elsô bekezdésében fordul elô, akkor az magasabb pontszámot kap egy 1-tôl 1000-ig terjedô skálán, mintha csak a legutolsó bekezdésben szerepel.

Egy másik jó Web-keresô David Filo és Jerry Yang Yahoo nevű rendszere a Stanford University egyik gépén. (A név valami ilyesminek lehet a rövidítése: "Yet Another Hierarchically Organized Oracle".) Erôsen emlékeztet az EINet Galaxy-ra -- itt is van egy tartalomjegyzékhez hasonló katalógus a Web rendszerekhez (de a gopherekhez nem), és mellette egy kifinomultabb keresô "szerszám". Az alábbi címet kell hívnod:

Az egyik választható opció a képernyô alján levô menünél a "Search". Ha ezt kéred, akkor egy kis űrlap jelenik meg, ami hasonlít az EINet Galaxy esetében látotthoz. Bár a Yahoo-val is lehet mindenféle témát keresni, de leginkább az online üzletek és az általuk kínált szolgáltatások közötti eligazodásban jeleskedik.

A Carnegie-Mellon University Lycos rendszere a harmadik ilyen WWW keresô eszköz, amely többek közt amiatt is érdekes, ahogyan az új tételeket begyűjti az adatbázisába. A Lycos egyik része egy automata "hálómászó", ami idôrôl-idôre végigmászik a Weben új szervereket és dokumentumokat keresve. Ezeket azután felveszi a nyilvántartásába. Hívd fel ezt a címet:

Itt választhatsz a Lycos1, a Lycos2 és a Lycos3 között. Ezek különbözô gépek, de mindegyiken ugyanaz az adatbázis van, tehát igazából nem számít, hogy melyiket választod (kivéve, amikor valamelyik nem működik, mert ilyenkor megpróbálhatsz egy másikat). Ezután kapsz egy újabb oldalt ezekkel a lehetôségekkel: 

----------------------------------------------------------------------

   Lycos Search Language description
   Form-based search with options (same database)
   Register your own URLs with Lycos or Delete your own URLs
   Lycos: Frequently Asked Questions

----------------------------------------------------------------------

Válaszd a másodikat és üsd le az Entert, mire elôjön egy keresô űrlap. Ha beírtad a szavakat, visszakapsz egy listát a feltehetôen megfelelô dokumentumokról -- mellettük rövid részletek az illetô anyagokból, amelyek alapján eldöntheted, hogy érdemes-e ôket alaposabban megnézni. Alapesetben a gép csak az elsô 10 találatot adja vissza. Ezt persze át tudod állítani az űrlapon levô opciókkal.

9.7 SLIP: De én egeret is akarok!

Na jó, de neked egy Windows vagy Macintosh rendszerű géped van és egy "mutass rá és kattints" típusú felületen át szeretnéd az Internetet használni. Ezt is lehet. Egyre több Internet ellátó kínál már ún. Serial Line Internet Protocol (SLIP) vagy Point to Point Protocol (PPP) szabványú hálózati hozzáférést is. Ezekkel többek közt az is megoldható, hogy egy olyan programot használj az egyre növekvô kínálatból, amely mindent egyetlen szoftverben integrál, az e-mail levelezôtôl kezdve a Web nézegetôig, és aminek a kezelôfelülete már ismerôs: használhatod az egeret, megfoghatsz és letehetsz dolgokat stb. Az IBM már most is kínál egy ilyen szoftvert az OS/2 operációs rendszerének részeként, míg a Microsoft Corp. hasonlót ígér a Windows95-höz. Ezenkívül van egy sor más cég is, amelyek komplett grafikus Internet egységcsomagot árulnak kezdôknek. Például az O'Reilly and Associates az "Internet in a Box" szoftvergyűjteményt kínálja a Windows felhasználóknak. Két Internet ellátó (a Netcom és a Pipeline) pedig saját gyártmányú, csak náluk használható, grafikus felületet ad a felhasználóinak az Internethez.

Bár ezek a programok nagyon könnyen kezelhetôk, de a beüzemelésük néha nagyon "fájdalmas" lehet (különösen akkor bonyolult a dolog, ha úgy döntesz, hogy hasonló képességű, de ingyenes vagy olcsó szoftvereket hozol le az Internetrôl és azokat fogod használni). Elôször ellenôrizd, hogy a hálózati kapcsolatodat biztosító cég kínál-e SLIP vagy PPP hozzáférést, és ha igen, akkor mennyiért (egyesek pótdíjat számítanak fel ugyanis). Amennyiben nincs ilyen lehetôséged, akkor kérdezd meg, hogy megengedik-e a "The Internet Adapter" (TIA) nevű szoftver használatát, amivel a Macintosh és a Windows használók grafikus programokat tudnak futtatni egy hagyományos dial-up kapcsolaton keresztül.

9.8 További infók a SLIP-rôl

Azok a számítógépek, amelyeket közvetlenül rákötöttek az Internetre, egy Transmission Control Protocol/Internet Protocol (TCP/IP) nevű szabványt használva kommunikálnak egymással. Ez a szabvány lehetôvé teszi, hogy a gépek közvetlenül kapcsolatba lépjenek egymással -- vagyis, például, be tudsz lépni egy adatbázisba a világ másik végén a Hálózaton keresztül (ez a protokoll szabályozza továbbá azt is, hogy milyen útvonalon kell az A pontból a B pontba vinni az adatokat).

Ez NEM ugyanaz, mint amikor felhívsz egy nyilvános hálózati ellátó gépet, mondjuk a Procommal. Ekkor ugyanis, miután a számítógéped és a nagygép felépítette a kapcsolatot, a te géped lényegében álomba merül és te valójában a központi gépen futó programokkal kommunikálsz. A terminál emuláció, amit sohasem szabad elfelejtened jól beállítani, csupán arra szolgál, hogy megmondja a kiszolgáló gépnek, hogy milyen fajta billentyűzetet és képernyôt használnál akkor, ha ténylegesen ott ülnél a központi gép mellett, annak valamelyik termináljánál. Az összes program, amire a Hálózattal való munkához szükséged van, a levelezéstôl és a Usenet hírek olvasásától kezdve a gopherig és a lynxig, igazából a kiszolgáló gépen (vagy más hálózati gépen) fut; a te saját számítógéped csak arra az idôre "ébred fel", amikor le akarsz tölteni valamit, például egy file-t (és még ilyenkor sem valamilyen internetes programot használsz).

A SLIP megváltoztatja ezt a munkamegosztást azzal, hogy a te géped is aktív résztvevôje lesz a Hálózatnak (a PPP is alapvetôen ezt csinálja). Egy SLIP kapcsolatnál igazából a kiszolgáló nagygép megy aludni, és csak egyfajta átjáróként szolgál a számítógéped és az Internet többi része között. Ilyenkor a te géped közvetlenül hozzáfér a TCP/IP adatcsomagokhoz (ezek bármik lehetnek, e-mail levelektôl kezdve World-Wide Web képekig). Természetesen ez azt is jelenti, hogy neked kell az összes szükséges szoftvert a saját merevlemezeden tárolnod. Ugyanaz a különbség, mint amikor egy lakást bérelsz, ahol a tulajdonos gondja a karbantartás és az üzemeltetés, vagy amikor saját házad van, ahol azt és úgy csinálhatsz, ahogy kedved tartja.

9.9 HTML: Csináld magad!

Egyre több Internet ellátó engedi meg a felhasználóinak, hogy saját Web lapot, "homepage"-t csináljanak magukról. Ha neked is lehetôséged van erre és szeretnéd elmesélni az életed mindenkinek, akkor meg kell tanulnod a HyperText Markup Language (HTML) stílusában írni. Szerencsére ezt a nyelvet inkább unalmas, mint nehéz elsajátítani, és vannak HTML szerkesztôprogramok "odakinn" a Hálózaton, amelyek megkímélnek a munka nehezétôl.

A HTML alapötlete az, hogy egy sima ASCII szövegbe bele kell ágyazni azokat a kódokat, amelyek megmondják a dokumentumot megjelenítô számítógépnek, hogy mikor mit csináljon; például vastagított betűvel írjon, mutasson meg egy képet, vagy ugorjon át egy másik dokumentumra. Egy egyszerű HTML parancs így néz ki:

A HTML utasítások mindig ilyen zárójelek között vannak. Az elsô azt mondja meg a gépnek, hogy a következô szövegrész egy dokumentum címe és ezért a lap tetején kell megjeleníteni (a lynx esetében a cím igazából a képernyô jobb felsô sarkában jelenik meg). A záró utasítás, szintén zárójelek közt, azt jelzi, hogy itt a vége ennek a címnek. A felhasználó természetesen nem látja ezeket a parancsokat.

Hasonló HTML parancsok szolgálnak a bekezdések, a dôlt betűk, a beillesztett képek, a listák stb. jelzésére. Az az utasítás, ami egy másik Web dokumentumra való rámutatáshoz kell, így néz ki:

Figyeld meg, hogy az URL idézôjelek között van! Az "a" ("anchor", vagyis "horgony") parancs jelzi a Web nézegetônek, hogy most egy hipertext kapcsolat következik. A "Boston Online" felirat ki lesz emelve, amikor a felhasználó megnézi ezt a lapot. Az "</a>" a sor végén ismét normál betűtípust állít be a kliensnél.

Egy Web oldal összeállításához legalább két dolog kell. Elôször egy engedély a hálózati kapcsolatot biztosító gép gazdájától és némi ismeret az adott géprôl (pl. arról, hogy hová teheted az elkészült dokumentumokat). A másik egy HTML kézikönyv (lásd az SZT fejezetet alább) és egy szövegszerkesztô, amivel lehet ASCII szövegeket írni. Van egy harmadik, opcionális feltétel is: egy HTML szerkesztôprogram, ami megkímél azoknak az unalmas HTML parancsoknak a begépelésétôl (ismét csak lásd az SZT fejezetet).

9.10 Néhány érdekes WWW szolgáltató

Bor

Boston

Dinoszauruszok

Dublin

Ingatlan

Játékok

Jog

Kalifornia

Kína

Kormányzat

Környezetvédelem

Lego

Mozi

Művészet

Naplopás

South Dakota

Szabadalmak

Szlovénia

Uj-Zéland

Üzlet

Világűr

Zene

9.11 Lynx parancsok

Lefelé nyíl

Felfelé nyíl

Jobbra nyíl

Balra nyíl

+

-

? vagy h

a

c

d

g

m

o

p

v

z

Backspace

Delete

=

/

9.12 Amikor valami elromlik

9.13 SZT

Ha meg akarod nézni minden héten, hogy milyen újdonságok vannak a Weben, akkor a http://gnn.com/gnn/whatsup.html címrôl töltsd le a "What's New" nevű lapot. Az új szolgáltatásokról az alábbi két Usenet hírcsoportból is értesülhetsz: alt.internet.services és comp.infosystems.www.announce.

Thomas Boutell minden hónapban közzétesz egy WWW FAQ összeállítást (válaszok a "gyakran ismételt kérdésekre") a news.answers és a comp.infosystems.www newsgroupokban. Letölthetô anonymous ftp-vel (vagy ncftp-vel) is az rtfm.mit.edu géprôl. Egy "faq" nevű állományt keress a pub/usenet/news.answers/www directory alatt.

A National Center for Supercomputing Applications egyik gépén van egy jó bevezetô tankönyv a HTML-rôl és hozzá kapcsolódó szoftverekrôl a http://union.ncsa.uiuc.edu/HyperNews/get/www/html.html címen.

A TIA programról további információk a marketplace.com géprôl tölthetôk le anonymous ftp-vel. A /tia directory alatt megtalálod a különbözô Unix verziókhoz írt változatokat. A /tia/docs alkönyvtárban vannak a dokumentációk, a válaszok a gyakran feltett kérdésekre és egyebek.

Frank Hecker "Personal Internet Access Using SLIP or PPP; How You Use It, How It Works" című összeállítása jó áttekintést ad ennek a két protokollnak a működésérôl. Az ftp-vel érhetô el az ftp.digex.net gépen, a /pub/access/hecker/internet/slip-ppp.txt útvonalon, vagy a World-Wide Web rendszeren át a http://www.charm.net/ppp.html címen.

Ezen az URL címen további dokumentumokat és programokat is találsz a SLIP/PPP hozzáféréssel kapcsolatban, köztük olyan információs anyagokat és szoftvereket, melyek a Macintosh gépeken használható SLIP kapcsolatra vonatkoznak.

Henry Kriz egy három részbôl álló sorozatot írt arról, hogy hogyan lehet a Windows rendszert használó számítógépekkel TCP/IP, SLIP stb. útján kapcsolódni az Internethez. Ezek jobban belemennek a technikai részletekbe, mint a fenti rövid ismertetés. Elérhetôk az anonymous ftp segítségével a nebula.lib.vt.edu gépen a /pub/windows/winsock directory alatt. Egy wtcpip05.asc nevű állományt keress (a név elsô felében szereplô két számjegy az aktuális verzió száma).

Előző fejezet Következő fejezet