7. fejezet: Az FTP

7.1 Több tonnányi file

Több száz, Internetbe bekötött gépen vannak nyilvánosan elérhetô file-gyűjtemények vagy archívumok. Az itt található állományok nagy része ingyen vagy olcsón használható, ún. "shareware" program, szinte minden géptípushoz. Ha szeretnél egy új kommunikációs programot az IBM PC gépedre vagy szívesen játszanál egy új játékot az Amigán, biztosan találsz ilyet a Hálózaton.

De vannak szöveges dokumentumokból álló könyvtárak is. Ha szükséged van egy példányra az USA Legfelsôbb Bíróságának legújabb határozatából, azt is megtalálod a Hálózaton. Olyan történelmi dokumentumok másolata, mint a Magna Carta vagy a Függetlenségi Nyilatkozat, szintén a tiéd lehet, csak kérni kell, akárcsak Lenin egyik táviratának fordítása, melyben elrendeli a lázadó parasztok kivégzését. Rá lehet még bukkanni rockszámok szövegeire, versekre, vagy akár a "Lost in Space" sorozat összes epizódjának cselekményét ismertetô összefoglalókra is. Továbbá találhatsz hatalmas és részletes leírásokat mindenrôl, amit esetleg tudni szeretnél magáról a Hálózatról.

Elôször megnézzük, hogy hogyan lehet ezekhez az állományokhoz hozzájutni, majd megmutatjuk, hogy hol tartják ôket. Egyre nagyobb számban hozzáférhetôk a gopherrel vagy a World-Wide Web segítségével is (a gopherrôl lásd a 8. fejezetet, a Web-rôl pedig a 9. fejezetet). Ennek ellenére még mindig érdemes megtanulni az állományok hálózatról való letöltésének hagyományos módját: a "file-transfer protokol"-t, vagyis az FTP-t, mert még sok olyan állomány van, amelyet csak ftp-vel elérhetô archívumokban tárolnak.

Az ftp használata ugyanolyan könnyen elkezdhetô, mint a telnet programé. A szolgáltató géped parancssoránál írd be:

és nyomd meg az Entert. A "gép.név" annak az ftp szolgáltatónak a neve, amit el szeretnél érni. Az egyik fontos különbség a telnet és az ftp program között, hogy illetlenségnek számít a legtöbb ftp szolgáltató géphez kapcsolódni az adott helyen érvényes csúcsidô alatt (általában helyi idô szerint de. 6 és du. 6 között). Ez azért van, mert az állományok átvitele jelentôs számítógépes teljesítményt foglal le, amire napközben valószínűleg szükség van az illetô számítógép fô feladatának ellátásához. De azért van néhány ftp szolgáltatás, ami napi 24 órában használható. Ezeket a 7.6 fejezetben található listán külön megjelöltük.

7.2 A barátod: archie

Na, és hogyan lehet megtalálni azt a file-t, amit szeretnél?

Egy pár évvel ezelôttig ez még egy elég fájdalmas folyamat volt -- nem létezett valamiféle központi nyilvántartás, ami megmondta volna, hogy egy adott állományt hol tárolnak a Hálózaton. Ki akar több száz file archívumot átbogarászni, hogy megkeressen bennük valamit?

Alan Emtage, Bill Heelan és Peter Deutsch, a montreali McGill University hallgatói ugyanezt a kérdést tették fel. De nemcsak kérdeztek, hanem tettek is valamit.

Készítettek egy nyilvántartó rendszert, ami az archie nevet kapta. Ez a program rendszeresen felhívja ezeket a file archívumokat és kideríti, hogy mit lehet ott találni. Másrészt, ha valaki hozzákapcsolódik az archie adatbázishoz és beír egy file-nevet, akkor megtudhatja tôle, hogy az hol érhetô el a Hálózaton. Az archie jelenleg csaknem 1,000 file archívumot katalogizál az egész világon.

Most már három módja is van annak, hogy az archie-val megkeress valamit; a telnet, egy archie kliens program a saját gépeden, vagy az e-mail. Mind a három esetben megadhatod a keresett file teljes nevét vagy annak egy részletét, és a program visszaadja a hálózati lelôhelyét.

Ha tudod a telnetet használni, akkor felhívhatod valamelyik címet ezek közül: archie.univie.ac.at, archie.mcgill.ca, archie.sura.net, archie.unl.edu, archie.ans.net, vagy archie.rutgers.edu. A belépéskor azonosítónak az

szót írd be, majd nyomd meg az Entert. Amikor beléptél a rendszerbe, akkor a legfontosabb parancs a "prog", amit így kell használni: ahol a "file-név" a keresett program vagy egyéb file neve. Ha bizonytalan vagy a file teljes nevében, akkor próbáld meg beírni annak egy jellemzô részletét. Például a "PKZIP" név megtalálja a "PKZIP204.EXE" programot. A rendszer nem támogatja a DOS vagy a Unix joker karaktereit. Ha azt kéred az archie-tól, hogy keresse a "PKZIP*" állományt, akkor közli veled, hogy semmit nem talált ezen a néven. Továbbá, jó észben tartani, hogy a file nemcsak programot jelenthet -- lehet az egy szöveges dokumentum is. Ebbôl az következik, hogy az archie felhasználható a hálózaton található mindenféle állomány megkeresésére, mondjuk a Beatles együttessel kapcsolatban; legyen az számítógépes program, szöveg, vagy kép.

Több hálózati szolgáltató gépen van már olyan archie segédprogram, ami felveszi a kérésedet és továbbítja azt a legközelebbi archie adatbázishoz -- kérdezd meg a rendszergazdádat, hogy online elérhetô-e ilyen nálatok. Ezek a "kliens" programok látszólag sokkal gyorsabban tudják produkálni a kért információt, mint maga a tényleges archie rendszer! Ha van a szolgáltató gépeden ilyen, akkor a parancssornál írd be:

ahol a "file-név" annak a programnak vagy dokumentumnak a neve, amit keresel, majd nyomd meg az Entert. Az -s opció azt jelzi, hogy a program hagyja figyelmen kívül, hogy kis- vagy nagybetűs a név és a részleges illeszkedést is találatnak tekintse. Valójában jobb, ha inkább ezt írod be: mert ez minden képernyônél megállítja a listát (ez akkor hasznos, ha sok gépen is megvan a keresett file). Vagy megnyithatsz egy file-t is a saját gépeden a programod naplózó funkciójával a lista elmentésére.

A harmadik módszer azok számára, akiknek a fenti megoldások nem használhatók, az e-mail útján való keresés.

Küldj egy levelet az archie@quiche.cs.mcgill.ca címre. A "subject" sort üresen hagyhatod. A levélbe ezt a parancsot írd:

ahol a "file-név" a keresett file neve. Egyszerre több állományt is kerestethetsz az archie-val úgy, hogy a "prog" után, ugyanabban a sorban felsorolod ôket, így: Néhány órán belül az archie visszaküld egy levelet a megfelelô archívumok listájával.

Mind a három módszernél, amennyiben létezik olyan rendszer, melyen a keresett file megtalálható, egy ilyen kinézetű választ fogsz kapni: 

---------------------------------------------------------------------------

 Host sumex-aim.stanford.edu

   Location: /info-mac/comm
   FILE -rw-r--r--     258256  Feb 15 17:07 zterm-09.hqx
   Location: /info-mac/misc
   FILE -rw-r--r--       7490  Sep 12 1991  zterm-sys7-color-icons.hqx

---------------------------------------------------------------------------

Nagy az esély rá, hogy jó néhány, hasonló kinézetű találatot kapsz válaszként egy-egy programról. A "Host" annak a gépnek a neve, ahol a file megtalálható. A "Location" azt mutatja, hogy melyik alkönyvtárba kell benézned, ha belépsz erre a gépre. A fura kinézetű "r", "w" és kötôjel sorozatokat egyelôre nyugodtan figyelmen kívül hagyhatod. Ezután jön a file vagy alkönyvtár mérete byte-ban, a feltöltési vagy létrehozási dátum, és a file neve.

7.3 A file-ok letöltése

Most pedig szeretnél hozzájutni a file-hoz.

Feltételezzük, hogy a szolgáltató gépeden van ftp. A kapcsolat felvétele hasonló a telnethez, írd be:

(vagy annak a gépnek a nevét, amit el szeretnél érni). Nyomd meg az Entert. Ha a kapcsolat létrejön, akkor ezt látod: 

---------------------------------------------------------------------------

  Connected to sumex-aim.stanford.edu.
  220 SUMEX-AIM FTP server (Ver.4.196 Mon Jan 13 13:52:23 PST 1992) ready
  Name (sumex-aim.stanford.edu:adamg):

---------------------------------------------------------------------------

Ha nem jelenne meg semmi egy-két percig, akkor üsd le a Ctrl/C gombot, hogy visszatérj a szolgáltató géped parancssorához. De, ha minden sikerült, akkor most írd be ezt:

és nyomd meg az Entert. Nagyon sok helyen fogsz találkozni a Hálózaton az "anonymous ftp" kifejezéssel. Ez a szolgáltatás tulajdonképpen innen kapta a nevét: nem kell ugyanis megadnod az archívumot tároló gépnek a valódi nevedet. Ennek a megoldásnak a következô az oka: egyrészt a gépeket úgy állították be, hogy bárki hozzá tudjon férni egyes nyilvános állományokhoz, másrészt azok az emberek, akiknek saját azonosítójuk van az illetô gépen, azzal is be tudnak lépni, s így elérik a saját, személyes állományaikat. Ezután a rendszer megkérdezi a jelszót. A jelszónak ilyenkor az e-mail címedet add meg. Erre a következôk jelennek meg: 

---------------------------------------------------------------------------

          230 Guest connection accepted. Restrictions apply.
          Remote system type is UNIX.
          Using binary mode to transfer files.
          ftp>

---------------------------------------------------------------------------

Most add ki az

parancsot és nyomd meg az Entert. Valami ilyen szörnyűséget fogsz látni: 

---------------------------------------------------------------------------

    200 PORT command successful.
    150 Opening ASCII mode data connection for /bin/ls.
    total 2636
    -rw-rw-r--  1 0        31         4444 Mar  3 11:34 README.POSTING
    dr-xr-xr-x  2 0        1           512 Nov  8 11:06 bin
    -rw-r--r--  1 0        0      11030960 Apr  2 14:06 core
    dr--r--r--  2 0        1           512 Nov  8 11:06 etc
    drwxrwsr-x  5 13       22          512 Mar 19 12:27 imap
    drwxr-xr-x 25 1016     31          512 Apr  4 02:15 info-mac
    drwxr-x---  2 0        31         1024 Apr  5 15:38 pid
    drwxrwsr-x 13 0        20         1024 Mar 27 14:03 pub
    drwxr-xr-x  2 1077     20          512 Feb  6  1989 tmycin
    226 Transfer complete.
    ftp>

---------------------------------------------------------------------------

Jaj! Azért próbáljuk meg kibogozni ezt a hieroglifát!

Elôször is: az "ls" az ftp-nek az a parancsa, amivel egy directory tartalmát ki lehet listázni (használhatod ugyan a "dir" parancsot is, ha az MS-DOS-hoz szoktál hozzá, de ezzel összezavarhatod magad, mert ha megpróbálod a "dir"-t a saját szolgáltató gépeden is használni, az ott nem fog működni; szóval valószínűleg jobb, ha megjegyzed, hogy mindig az "ls" paranccsal kérj egy directory listát, amíg online dolgozol.)

A legelsô betű minden sor elején elárulja, hogy az adott lista-elem egy directory vagy egy file. Ha az elsô karakter "d" vagy "l", akkor az egy directory, egyébként egy file.

A többi fura betű és kötôjel az ún. "flag" ("jelzô"), ami elôírja az ftp szolgáltató gépnek, hogy ki nézhet bele vagy ki változtathatja meg, ill. törölheti le az illetô állományt. Ezeket az információkat nyugodtan átugorhatod, akárcsak a sor további részét, egészen a dátum elôtti második számig. Ez a szám mutatja meg, hogy milyen nagy a file, byte-ban. Ha az adott sorban egy directory van, akkor a szám egy kicsit utal arra, hogy hány tétel van abban az alkönyvtárban -- egy 512 byte méretű directory bejegyzés viszonylag kis méretű. Ezután jön a file vagy directory feltöltésének vagy létrehozásának dátuma, s ezt követi (végre!) a neve.

Figyelj fel a lista tetején álló README.POSTING nevű állományra! A legtöbb archívumban van egy "olvass el" típusú dokumentum, ami rendszerint néhány alapvetô információt tartalmaz az illetô géprôl, az ott található információforrásokról, s arról, hogy hogyan lehet ôket használni. Szedjük le ezt a file-t, egyrészt a benne levô információért, másrészt, hogy lássuk, hogyan kell állományokat az egyik helyrôl a másikra átvinni. Az ftp> felirat után gépeld be:

és nyomd meg az Entert. Tudni kell, hogy az ftp archívumok alapvetôen nem különböznek a Unix rendszerektôl: itt is fontos a kis- és nagybetű megkülönböztetése. Valami ilyesmit fogsz látni: 

---------------------------------------------------------------------------

  200 PORT command successful.
  150 Opening BINARY mode data connection for README (4444 bytes).
  226 Transfer complete. 4444 bytes received in 1.17seconds (3.8 Kbytes/s)

---------------------------------------------------------------------------

És kész is! A file most már ott van a szolgáltató gépeden az alkönyvtáradban, ahonnan esetleg letöltheted a saját számítógépedre is. Az egyszerű "get" parancs jelenti a kulcsot ahhoz, hogy egy állományt az archívum gépérôl a szolgáltatód gépére vigyél.

Ha egynél több file-t szeretnél egyszerre lehozni (mondjuk egy sor dokumentumot), akkor a "get" helyett az "mget" parancsot használd. Például:

Ez minden olyan állományt letölt az adott alkönyvtárból, aminek .txt a végzôdése. Az átmásolásnál minden egyes file elôtt a program megkérdezi, hogy tényleg le akarod-e tölteni. Ennek ellenére az "mget" paranccsal sok idôt meg lehet takarítani -- nem kell mindegyik file nevét begépelni. Ha még gyorsabban akarsz dolgozni és biztos vagy benne, hogy MINDEGYIK megadott állományra szükséged van, akkor az "mget" kiadása elôtt írd be ezt: Ez lekapcsolja a biztonsági kérdést és az ftp mindegyik file-t átrántja a saját alkönyvtáradba.

Még egy parancs van, amit tudni kell fejbôl. Ha egy számítógépes programot akarsz letölteni, akkor írd be elôbb:

és nyomd meg az Entert. Ez közli a távoli ftp géppel és a saját szolgáltatóddal, hogy egy bináris állományt (pl. egy programot) akarsz átküldeni a hálózaton. A legtöbb ftp szolgáltató ma már a bináris formátumot használja alapértelmezésnek, de azért a biztonság kedvéért ajánlatos ezt a parancsot kiadni, hátha nem ilyen géphez kapcsolódtál.

Ha directory-t akarsz váltani, akkor a

parancsot add ki (a "directory-név" annak az alkönyvtárnak a neve, ahova be szeretnél jutni) és nyomd meg az Entert. Ezután kérj egy listát ebbôl a directory-ból az paranccsal. Ha vissza akarsz menni egy szinttel feljebb a directory struktúrában, akkor a parancsot írd be (a szóköz a "d" és az elsô pont között fontos!) és nyomd meg az Entert. Vagy ezt is használhatod: Folytasd ezt, amíg el nem érsz egy érdekes directory-hoz. A másik lehetôség, ha már elôre tudod a letölteni kívánt file pontos elérési útvonalát (mondjuk archie barátunktól), akkor a kapcsolat felépítése után egyszerűen ezt is beírhatod: Sok archívumban a nyilvános fogyasztásra szánt állományok egy "pub" vagy "public" alkönyvtárban vannak; néha pedig "info" directory-t is lehet találni.

Csaknem minden gépen van egy "bin" ("szemetes") directory; elsô ránézésre úgy tűnik, hogy itt érdekes dolgok lehetnek kidobálva. De ez valójában a "binary" rövidítése és ez csak egy olyan hely, ahol a rendszer gazdája az ftp gép működéséhez szükséges programokat tárolja. A "lost+found" ("elveszett+megtalált") egy másik érdekesnek látszó directory, de valójában soha nincs benne semmi közérdeklôdésre számot tartó dolog.

Az elôbb már láttuk, hogy hogyan kell az archie szolgáltatást használni. Az ottani példában feltűnhetett, hogy egyes rendszergazdák kissé elgaloppírozzák magukat, amikor elnevezik az állományokat. Szerencsére van rá egy mód, hogy átnevezz egy file-t, mielôtt áthozod magadnak. Az archie példánál maradva, beírhatod ezt:

és nyomd meg az Entert. Ahelyett, hogy egy zterm-sys7-color-icons.hqx nevű állománnyal kellene bajlódnod a továbbiakban, most már van egy egyszerű, zterm.hqx file helyette a gépeden.

A fenti név végén szereplô három furcsa betű átvezet minket egy másik témához: sok számítógépes file-t tömörítenek, hogy tárolási helyet és átviteli idôt tudjanak megspórolni. Ha ezeket ténylegesen használni akarod, akkor elôbb egy kicsomagoló programot kell rajtuk átküldeni.

7.4 Fura betűk -- a file-végzôdések megfejtése

Nagyon sokféle tömörítô eljárást használnak jelenleg. Azt, hogy éppen melyiket alkalmazták, a file-név végzôdésének utolsó egy/kettô/három betűjébôl lehet megmondani. Itt van néhány a gyakoribbak közül és az is, hogy mire van szükséged az így tömörített file kicsomagolásához (ezen visszaalakító programok többsége az archie-val is felderíthetô, s utána letölthetô).

.txt vagy .TXT

.ps vagy .PS

.doc vagy .DOC

.Z

.zip vagy .ZIP

.gz

.zoo vagy .ZOO

.Hqx vagy .hqx

.shar vagy .Shar

.tar

.sit vagy .Sit

.ARC

.LHZ

Néhány utolsó, figyelmeztetô megjegyzés: Nézd meg a file méretét, mielôtt letöltöd! A Hálózat többnyire fantasztikus sebességgel mozgatja az adatokat. De egy 500,000 byte hosszú file-nál, ami a szolgáltató gépedre néhány másodperc alatt átvihetô, esetleg egy-két óráig is eltarthat, amíg a saját kisgépedre letöltöd egy 2400-baud sebességű modemmel. Továbbá, a szolgáltató gépeden valószínűleg van valami korlát arra vonatkozóan, hogy mekkora állományokat tárolhatsz online egyszerre. Végül: bár nagyon valószínűtlen, hogy valaha is vírusos állományt találsz, de ha sokat akarsz letöltögetni a Hálózatról, akkor azért érdemes egy jó vírusellenôr programot beszerezni, csak a biztonság kedvéért.

7.5 A file-név összeesküvés

A rendszergazdák olyanok, mint bárki más -- megpróbálják a dolgokat egyszerűvé tenni maguknak. És amikor az ember egy billentyűzet elôtt ül egész álló nap, akkor ez azt jelenti, hogy megpróbál minden lehetôt megtenni a naponta leütendô billentyűk számának csökkentése érdekében.

Sajnos, ez a többiek életét nehezítheti meg. Már olvashattál a "bin" és a "lost+found" nevű directory-ról. Az "etc" egy további látszólag érdekes directory, amirôl azonban szintén az derül ki, hogy csak egy újabb tárolóhelye az ftp szolgáltató gép által saját célra használt állományoknak. Ismét csak semmi igazán érdekes.

Azután, ha már bejutottál a tényleges file archívumba, akkor azt fogod látni, hogy sok esetben olyan semmitmondó nevek vannak benne, mint például: V1.1-AK.TXT. A legismertebb példa erre valószínűleg az a több száz állományból álló sorozat, amit RFC néven emlegetnek; ezek olyan alapvetô technikai és szervezési információkat tartalmaznak, melyek többségére az Internet épült. Ezek az állományok sok ftp archívumban megtalálhatók, de ilyen nevek alatt: RFC101.TXT, RFC102.TXT és így tovább, ami nem sokat mond arról, hogy milyen információt tartalmazhatnak.

Szerencsére szinte minden ftp gépen van egy univerzális kulcs ("rosette-i kô"), ami segít megfejteni ezeket a hieroglifákat. A legtöbb helyen van egy README (vagy valami hasonló nevű) file, ami közli az illetô rendszerrôl a legfontosabb tudnivalókat. Azután a legtöbb alkönyvtárban vagy van egy hasonló README file, vagy van egy index állomány, amely minden file-ról tartalmaz egy rövid leírást. Ezek rendszerint a directory elsô állományai, s ezért gyakran ilyen formájúak: 00INDEX.TXT. Az ftp paranccsal érdemes áthozni ôket. Ezután akár online, akár a saját gépedre letöltve átnézheted ôket, hogy melyek is lehetnek az érdekes file-ok.

Egy másik file, amit gyakran fogsz látni, az ls-lR.Z. Ez az illetô gépen levô minden file listáját tartalmazza, de minden leírás nélkül (ez a fura név az "ls -lR" Unix parancsból származik, ami az összes alkönyvtár összes állományát kilistázza). A név végén a "Z" azt jelzi, hogy a file tömörített, vagyis a Unix compress programjának kicsomagoló funkcióját kell használnod, hogy el tudd olvasni.

S végül, vannak olyan rendszergazdák is, akik szinte élvezik, ha bonyolíthatják a dolgokat -- ôk azok, akik a végletekig kihasználják a Unixnak azt a képességét, hogy borzasztó hosszú file-nevek is létrehozhatók. Egyes ftp gépeken akár 80 karakter hosszúságú nevek is láthatók, tele nagybetűkkel, aláhúzás jelekkel és mindenféle más helyesírási akadállyal, amelyek szinte lehetetlenné teszik, hogy helyesen gépeld be a file nevét, amikor le szeretnéd tölteni. A te titkos fegyvered ilyenkor az mget parancs. Csak írd be, hogy mget, majd egy szóközt és az elsô öt vagy hat betűt a file nevébôl, amit egy csillag követ. Például így:

Az ftp-t szolgáltató gép meg fogja kérdezni, hogy le akarod-e tölteni azt az állományt, aminek a neve így kezdôdik. Ha több file is hasonló néven kezdôdik, akkor néhányszor az "n" választ kell adnod, de még így is könnyebb lesz, mintha megpróbálnád lemásolni azt a nevetségesen hosszú file-nevet.

7.6 Néhány érdekes ftp helyszín

A következôkben egy listát közlünk néhány érdekesebb ftp archívumról, témák szerint csoportosítva. Mivel a Hálózaton ma már sok száz ftp hely van, ez a lista csak a felszínét mutatja mindannak, ami elérhetô. Az archie intenzív használata segít abban, hogy megtaláld a számodra szükséges állományokat.

Az egyes szolgáltatók után megadott idô a keleti-parti idôzónát (U.S. Eastern Time) jelenti, s azt mutatja, hogy mely idôszakban tekintik elfogadhatónak a rendszer felhívását.

Állatok

Amerikai ôslakosok

Amiga

Atari

Csillagászat, űrkutatás

Fényképezés

Filmismertetôk

FTP

Gazdaság

Hongkong

Idôjárás

Internet

Irodalom

Jog

Képek

Kormányzat

Könyvek

Könyvtárak

Macintosh

MS-DOS

Science-fiction

Shakespeare

Szakácsművészet

Számítógépes erkölcs

Szex

Televízió

Történelem

Usenet

Utazás

Vallás

Vásárlás, fogyasztás

Vírusok

Zene

7.7 Az ncftp -- ehhez mit szólsz!

Ha szerencséd van, akkor azok az emberek, akik a szolgáltató gépedet vagy az általad használt nyilvános rendszert üzemeltetik, felraktak egy ncftp nevű programot, ami az ftp használat néhány gondját leveszi a válladról.

A kezdôknek hasznos, ha az ncftp-t használják a jó öreg ftp helyett, mert többé nem kell aggódni az "anonymous" szó betűzése miatt. A program beírja azt helyetted a kapcsolat létrejöttekor. Amikor már bent vagy, akkor a kötôjelek, "x"-ek, "r"-ek és "d"-k helyett csak az állományok és az alkönyvtárak listáit látod (az MS-DOS rendszert használók számára ez nagyon hasonlít a dir/w parancs eredményére). A program még egy nyilvántartást is csinál azokról az ftp gépekrôl, amiket az utóbbi idôben használtál, így ezeket egy listából is kiválaszthatod, s nem kell emlékezned egyes hihetetlenül bonyolult ftp nevekre.

A program elindítása -- feltételezve, hogy rajta van a szolgáltató gépen -- nagyon egyszerű. A parancssornál írd be:

ahol a "gép-név" az elérni kívánt szolgáltató neve (azt is lehet, hogy csak az ncftp szót írod be és utána az "open" parancsot használod). Miután a kapcsolat létrejött, a megszokott ftp parancsokat adhatod ki, mint az "ls", a "get" és az "mget". A "/" jelre végzôdô dolgok a directory-k, melyekbe be lehet lépni a "cd" paranccsal; a többi letölthetô file. További hasznos ncftp parancs a "type", amivel a file átvitel elôtt beállítható annak típusa (pl. ASCII-rôl binary-ra), és a "size", mellyel a letöltés elôtt megnézhetô, hogy mekkora a file. Például a parancs megmondja, hogy milyen nagy a declaration.txt file, mielôtt lehívnád. Amikor egy "bye" paranccsal kilépsz a szolgáltató gépbôl, akkor az ncftp feljegyzi azt a directory-t, amiben utoljára voltál, s így, ha legközelebb belépsz erre a gépre, akkor automatikusan ebbe az alkönyvtárba kerülsz vissza. Ha ezt írod be: akkor az elolvasásra érdemes segítô szövegekrôl kapsz egy listát. Ezek segítségével még tovább növelheted a program hatékonyságát.

7.8 A Project Gutenberg -- elektronikus könyvek

A Project Gutenberg, melyet Michael Hart koordinál, egy igazán nagyratörô célt tűzött ki: több mint 10,000 könyvet és egyéb dokumentumot akarnak elektronikus formában közzétenni 2001-ig. 1993-ban a projekt keretében átlagosan havi négy könyvet tettek fel az ftp archívumukba; 1994-ben, reményeik szerint, meg tudják kétszerezni ezt az ütemet.

Az 1971-ben indult kezdeményezés már most is egy százas nagyságrendű "könyvtárat" tart fenn könyvekbôl és rövid történetekbôl, Ezópus meséi és az "Aliz Csodaországban" egyaránt elérhetô itt. Egyre nagyobb számban vannak aktuális témájú dokumentumok is, mint például a CIA "World Factbook" nevű évkönyve.

Az nptn.org gépen kívül a Project Gutenberg anyagok többek közt az mrcnext.cso.uiuc.edu címen is megtalálhatók az etext directory alatt.

7.9 Amikor valami elromlik

7.10 SZT

Az archie bátor használata sokat segít a keresett állományok és dokumentumok megtalálásában. Az új vagy érdekes ftp archívumokról a Usenet comp.archives nevű newsgroupjában lehet értesülni. A comp.misc, a comp.sources.wanted, vagy a news.answers hírcsoportokba is érdemes benézni: itt megtalálhatók Tom Czarnik és Jon Granrose havonta közzétett listái az ftp archívumokról.

A comp.archives newsgroup az új ftp helyek mellett a már létezôkön megjelent érdekes új állományokról is hírt ad.

A Usenet comp.virus newsgroupjában lehet olyan anyagokat találni, melyekben felsorolják a vírusellenôr programokat tároló archívumokat, mindenféle számítógéphez: Amiga, MS-DOS, Macintosh, Atari stb.

A comp.sys.ibm.pc.digest és comp.sys.mac.digest hírcsoportok az új MS-DOS és Macintosh programokról közölnek információkat, továbbá terjesztik a fenti két géptípus használói által feltett kérdéseket és a rájuk adott válaszokat.

Előző fejezet Következő fejezet