Mini űrlexikon
Arecibo Obszervatórium: a Nagy Antillák egyik szigetén, Puerto Ricon lévő amerikai rádiócsillagászati megfigyelőhely. Itt, egy természetes völgyet kihasználva egy 300 méter átmérőjű, nem mozgatható parabola-rádiótávcsővet állítottak fel. Ez a világ legnagyobb rádiótávcsöve.
asztroszonda: olyan űrszonda, amelynek sebessége eléri, vagy meghaladja a harmadik kozmikus sebességet és ezért kirepül a Naprendszerből. Sok millió éves útja során aztán a csillagok közötti térben repül tovább. Az astro csillagot jelent, ezért ezeket a szondákat csillagszondáknak, vagy pontosabban csillagközi szondáknak nevezhetjük. Az első ilyen földi asztroszondák a Pioneer—10, --11 és a Voyager—1, --2.
csillagászati egység: a csillagászatban használt távolságegység, amely egyenlő a Föld-pálya félnagytengelyével, azaz az átlagos Nap—Föld távolsággal. 1 csillagászati egység = 149,6 millió kilométerrel.
csillagvetítő: a planetáriumokban használt, egy vagy kétgömbös, különleges vetítőberendezés, amellyel a mesterséges égboltra lehet varázsolni sok ezer csillagot olyan színnel és fényességgel mint azt a valóságban látjuk.
fényév: a csillagászatban használt másik távolságegység, egyenlő a fény által egy év alatt befutott távolsággal. 1 fényév = 9 460 500 000 000 kilométer = 63240 csillagászati egység. A hozzánk legközelebbi csillag a Proxima Centauri 4,28 fényévre van tőlünk. A Tejútrendszer átmérője kb. 100000 fényév.
geostacionárius pálya: olyan pálya az egyenlítő síkjában, amelyen a Föld felszíne felett 36000 kilométerre keringenek a műholdak. Ez a pálya azért előnyös, mert ezen a keringési idő 24 óra, tehát a műhold együtt forog a Földdel. A felszínről úgy látjuk, mintha hozzánk képest mindig egy helyben állna a műhold. Ilyen pályára sok tévé holdat, több meteorológiai, és más kutató űreszközt küldtek már.
Jupiter: a Naprendszer legnagyobb bolygója. A Naptól 778 millió kilométerre, azaz 5,2 csillagászati egységre kering, amelyet 11,9 év alatt jár egyszer körbe. Egyenlítői átmérője 142796 kilométer, azaz 11-szer nagyobb, tömege pedig 318-szor nagyobb, mint a Földé. Egy tengely körüli forgást 9,9 óra alatt tesz meg, tehát a jupiteri nap ilyen hosszú. Nagyon kiterjedt hold-rendszerrel, azaz egy mini-naprendszerrel rendelkezik. Négy, a mi Holdunkéval vetekedő méretű, nagy holdja van: az vulkanikus Io, a jeges Europa, valamint a kráterezett Ganymedes és a Callisto. A kisebb holdak száma több mint egy tucat. A Jupitert vékony, halovány gyűrű is övezi. A Földről 1989-ben indított Galileo űrszonda lett, 1995-ben a Jupiter első műholdja, amely azóta is működik és küldi méréseit. A szép, részletes és fantasztikusan érdekes Galileo-képek sok meglepetést okoztak eddig a tudósoknak.
kozmikus sebesség: a Földre vonatkoztatott első kozmikus sebesség 7,9 kilométer másodpercenként, az evvel repülő űreszköz nem esik vissza a Földre, tehát mesterséges holdként kering a Föld körül. A második kozmikus sebesség 11,2 kilométer másodpercenként, az ilyen sebességgel repülő eszközök a Földről eljutnak a bolygókhoz, azaz a Naprendszerben keringenek, tehát űrszondák leszek. A 16,78 kilométer másodpercenkénti harmadik kozmikus sebességgel induló szondák már a csillagok világába jutnak. Ilyen űrszondák a Pioneer—10, -11 és a Voyager—1, -2.
Mars: a Naprendszer egyik legérdekesebb bolygója, ma úgy gondoljuk, hogy felszínén 3,5-4 milliárd évvel ezelőtt kialakulhatott az élet, de ez mára már elpusztult. A Naptól átlagosan 228 millió kilométerre, tehát 1,5 csillagászati egység távolságra, 687 nap alatt járja körül központi csillagunkat. Egyenlítője 6787 kilométer átmérőjű, ami a Földének csak fele, tömege viszont alig egy tizede. Felszínén a viszonyok hűvösek: a hőmérséklet nyáron, az egyenlítőn, nappal alig emelkedik a 0 Celsius-fok fölé, míg éjszaka -100 fok alá süllyed. Széndioxid légköre ritka, a felszíni nyomás a földinek alig egy százada. E bolygón is sok becsapódásos kráterek van, de találunk kiszáradt óceáni medencéket, tengeröblöket és igen sok ősi folyómedret. Két kis holdja, a koromfekete Phobos és Deimos még sok titkot tartogat. Sok amerikai és orosz űrszonda vizsgálta közelről a Marsot és holdjait. Ma is küldi fantasztikusan részletes képeit az amerikai Mars Global Surveyor, amely a Vörös Bolygó műholdja. 1998 nyarán egy japán űrszondát is elindítottak a Mars kutatására, decemberben és 1999 januárjában pedig újabb amerikai szondák startolnak majd hozzá.
megahertz, mHz: a rezgésszám egységének a Hertz-nek (Hz) a milliószorosa. Ha valamely rezgő rendszer 1 másodperc alatt egy rezgést végez akkor mondjuk, hogy e rezgés rezgésszáma 1 Hz.
Merkúr: a Naprendszer legbelső bolygója, a Naptól átlagosan 57,9 millió kilométerre, tehát 0,2 csillagászati egység távolságra, 88 nap alatt járja körül központi csillagunkat. Egyenlítője 4878 kilométer átmérőjű, ami a Földének csak valamivel több mint harmada. Felszínén "pokoliak" a viszonyok: a Nap által megvilágított felén a hőmérséklet 400 Celsius-fok fölé emelkedik, míg az árnyékos oldalon -170 fok alá süllyed. Légköre gyakorlatilag nincs és felszíne telis-tele van becsapódásos kráterekkel. Ezért igen hasonlít a mi Holdunkra. Egy űrszonda a Mariner-10 fotózta és vizsgálta közelről, három alkalommal is. Holdját nem ismerjük.
Nagy Utazás: Nagy Utazás: a Jupitert, a Szaturnuszt, az Uránuszt és a Neptunuszt meglátogató Voyager—2 űrszonda, vagy asztroszonda űrrepülését nevezik így. A Voyager—2 1979, 1981, 1986, és 1989 években fotózta, illetve vizsgálta közelről a Naprendszer ezen óriás bolygóit. A Voyager-2 ma már a harmadik kozmikus sebességnél nagyobb sebességgel repül a szomszédos csillagok világa felé.
Naprendszer: a hozzánk legközelebbi csillag, a Nap körül keringő nagybolygók: a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz, a Neptunusz, a Plútó, valamint holdjaik és több ezer kisbolygó illetve aszteroida, üstökös együttesét nevezzük Naprendszernek.
Neptunusz: a Naptól 30,1 csillagászati egységre kering, pályáját 165,8 év alatt járja egyszer körbe. Egyenlítője 49 520 kilométeres, azaz "csak" 4-szer nagyobb, tömege pedig "csak" 17-szor nagyobb, mint a Földé. Egy neptunuszi nap 16 órás. Légkörében, a jupiteri vörös folthoz hasonló, de kékszínű foltot felfedezett a Voyager--2. Mintegy tíz holdból álló, kiterjedt hold-rendszerrel rendelkezik. Legnagyobb holdja a 2720 kilométer átmérőjű Triton, amelynek vékony légköre van és felszínén gejzírkitörések nyomát találták meg. A Neptunuszt négy sávból álló sötét gyűrű övezi. A legkülső gyűrű-sáv furcsa szaggatott, helyenként sok, helyenként kevés anyagdarab található benne.
óriás bolygó: a Földnél 4—11-szer nagyobb átmérőjű naprendszeri bolygókat a Jupitert, a Szaturnuszt, az Uránuszt és a Neptunusz nevezzük így. A Földet és az annál kisebb átmérőjű nagybolygókat a Merkúrt, a Vénuszt és a Marsot földtípusúaknak hívjuk.
Plútó: a Naprendszer legtávolabbi bolygója, a Naptól átlagosan 5 900 millió kilométerre, tehát 39,5 csillagászati egységre kering, pályáját 248 év alatt járja egyszer körbe. Egyenlítője 2280 kilométeres, azaz 6-szor kisebb a Földénél, tömege pedig alig két ezred része a Földének. Egy plútói nap 6,4 órás, azaz ennyi a tengely körüli forgásideje. Pályája nagyon elnyúlt alakú és most, 1998 második felében, sokkal közelebb van hozzánk, mint máskor, csak 30 csillagászati egységre, azaz a Neptunusz távolságára van tőlünk. Egy holdját ismerjük, a viszonylag nagyméretű, 1200 kilométeres Charont. A Plútó az egyetlen olyan bolygó a Naprendszerben, amelyet eddig még nem vizsgált közelről űrszonda.
pulzár: nagy sűrűségű és kisméretű csillag, amely igen gyorsan forog és rádiósugárzást bocsát ki. A Földről észlelt rádiósugárzás a gyors forgás miatt változtatja az erősségét, ezt nevezzük pulzálásnak, vagy rádió-villogásnak. Az egy másodperc alatt végzett pulzálások száma a rezgésszám, vagy frekvencia. A pulzárok forgásideje és ezért a rádiósugárzás erősségének változása igen rövid és állandó. Vannak tized-, század- vagy ezred-másodperc alatt körbeforduló pulzárok. A forgásidőt nevezzük pulzálási időnek, amely annak ellenére, hogy állandó és nagyon jellemző az adott pulzárra, évszázadok és évezredek alatt jelentősen megváltozik. A pulzárokat az égbolt rádió-világítótornyainak vagy kozmikus világítótornyoknak szokták hívni, mert rádiósugárzásuk erőssége úgy változik, mint a földi, tengeri világítótornyoknak a fényessége, a rajtuk elhelyezett reflektor gyors körbeforgása miatt.
Rosetta-kő: egy ókori kőmaradvány, amelyen V. Ptolemaiosz egyiptomi fáraó rendelete volt felírva két nyelven, háromféle írással (hieroglif, démotikus, görög). Ennek a régi "fordítógépnek" a segítségével, a görög nyelvű szövegen keresztül sikerült megfejteni 1822-ben az egyiptomi hieroglifákat Jean Champollion francia nyelvésznek. A fekete bazalt követ a Nílus nyugati deltájánál lévo Rasíd, illetve Rosetta város közelében találták meg 1799-ben, Napóleon hadjárata idején. A Rosetta-kő ma a londoni British Múzeumban van kiállítva.
Sagan: amerikai csillagász, akit a bolygókutatás, a földönkívüli élet rádiócsillagászati keresése és a más civilizációkkal való kapcsolatfelvétel kérdése izgatott a legjobban. Részt vett a Mariner, a Viking és a Voyager bolygószondák programjaiban. "Cosmos" című, 11-részes tv-sorozatát Magyarországon is nagy sikerrel mutatták be. Mostanában játsszák a "Contact" című regényéből készült "Kapcsolat" című sci-fi filmet nálunk is. Több ismeretterjesztő könyve és sci-fi regénye jelent meg magyar nyelven. 1997-ben halt meg. Carl Sagan tiszteletére nevezték el a Mars Pathfinder űrszondát, miután 1997. július 4-én sikeresen leszállt a Mars felszínére egy ősi tenger öböl (Chryse) illetve egy régi folyó (Ares Vallis) torkolat vidékén és elkezdte küldeni csodálatos képeit és helyszíni méréseit a Földre, Sagan-emlékállomásnak.
Szaturnusz: a Naptól 1429 millió kilométerre, tehát 9,55 csillagászati egységre kering, pályáját 29,5 év alatt járja egyszer körbe. Egyenlítője 120660 kilométeres, azaz 9-szer nagyobb, tömege pedig 95-ször nagyobb, mint a Földé. Egy szaturnuszi nap 10,7 órás, azaz ennyi a tengely körüli forgásideje. Nagy és látványos gyűrű veszi körül és több mint 17 holdból álló rendszere van. Legnagyobb holdja az 5150 kilométer átmérőjű Titán, amely sűrű légkörrel rendelkezik. 1997-ben az amerikai-európai Cassini-Huygens űrszonda-páros indult e bolygóhoz. A Cassini 2004-ben a Szaturnusz első műholdja lesz, míg a Huygens leszáll a Titán felszínére.
Tejútrendszer: több mint százmilliárd csillagból álló, lassan forgó, spirál alakú csillagrendszer, azaz galaxis amelyben a mi Naprendszerünk is található. Oldalnézetben, két egymásra helyezett csészealjra hasonlító formájú, átmérője közel 100000 fényév, középen a magnál a vastagsága 16000 fényév. A forgás következtében, a magtól kb. 30000 fényévre lévő Napunk mintegy 250 millió év alatt tesz meg egy teljes kört.
Uránusz: a Naptól 19,2 csillagászati egységre kering, amelyet 84 év alatt jár egyszer körbe. Egyenlítői átmérője 51 120 kilométer, azaz "csak" 4-szer nagyobb, tömege pedig "csak" 15-ször nagyobb a Földénél. Egy tengely körüli forgást 17 óra alatt tesz meg és különlegessége az, hogy a forgás tengely a keringési síkhoz igen közel esik. A Jupiterével és a Szaturnuszéval vetekedő számú holddal rendelkezik, de ezek kisebb méretűek. Sok sávból összetevődő és sötét darabokból álló gyűrűje van.