Az első orosz politikus visszatért a világűrből Ilyen még nem volt az orosz űrhajózásban, Jelcin elnök kifejezett kivánságára, illetve helyette egy politikust küldtek a Mir űrállomásra. Jurij Baturin kedden sikeresen befejezte, majd két hetes űrutazását, őt az űrállomás 25. legénysége Muszabajev és Budarin űrhajósok a Szojuz-TM--27 űrhajóval hozták vissza a Földre.
Jurij Baturin, akit annak idején mint a nemzetbiztonsági bizottság titkárát küldte ki Jelcin elnök, elégedetten nyilatkozott a Mir űrállomás állapotáról. Ha rajta múlna még tovább is használnák az oroszok ezt az űrállomást, de Baturint közben leváltották titkári posztjáról, azonban űrrepülését engedélyezték. Egyébként, a pletyka szerint Jelcin maga szeretett volna a világűrbe utazni, de mert az ő szervezete, elsősorban a szíve már nem alkalmas erre, ezért küldte maga helyett Baturint.
A Szojuz -TM--28 űrhajó augusztus 13-án indult az újonc Padalka űrhajós parancsnokkal és a már harmadszor startoló Avgyejev fedélzeti mérnökkel. Baturin, a személyzet harmadik tagja is először utazott Föld körüli pályára, ő kutatómérnöki kiképzést kapott, mert korábban a Mir űrállomás fő üzemeltetőjénél, az Enyergija-cégnél dolgozott tervező-mérnökként.
Ilyen politikai jellegű űrutazást az amerikaiak már 1986. január 12--18 között végrehajtottak. Akkor a Columbia űrrepülőgépen Bill Nelson képviselőt vitték Föld körüli pályára. Nelson akkor az űrhajózás finanszirozásáért felelős kongresszusi bizottság egyik tisztségviselője volt. Baturin, Nelsonhoz hasonlóan valójában csak "potyautas" volt, mert a Mir legénységét mindenképpen le kellett volna cserélni augusztusban.
A Szojuz-TM--28-at két nappal a start után Padalka kézi üzemmódban kapcsolta a Mir űrállomás hátulsó részén lévő Kvant-1 csillagászati modulhoz, ahonnan augusztus 12-én automatikusan leválasztották a Progressz-M--39 teherűrhajót. A teherűrhajót továbbra is a pályán tartották, mert valószínűleg ma visszakapcsolják az űrállomás végéhez, miután az új űrhajó átrepült a Mir elejére.
A Mir új, immár 26. legénységére sok érdekes munka vár. valószínűleg ismételten megkísérlik megjavítani a kilyukadt Szpektr modult, de ha ez nem sikerül kihoznak belőle még használható kutatóműszereket. Ezek között van a KFKI Atomenergia Intézetének Űrelektronikai csoportja által készített Pille sugárdózis-analizátor is, amelyet előző repülésén Avgyejev, aki atomenergia mérnök is szintén használt. Ő volt az, aki Thomas Reiterrel együtt egy űrséta során először vitte az űrállomáson kívülre az 1995. október 20-i űrsétán a Pille dózisérzékelőit.
Decemberben, a következő teherűrhajón egy újabb, 25 méter átmérőjű naptükröt fognak kinyitni a Mir közelében és világítják meg Európát egy 5 kilométer széles sugárnyalábbal. Az elképzelések szerint a mostani űrrepülés 1999. január végéig illetve február elejéig tart. Nem világos azonban a további menetrend, mert a hírek szerint az oroszoknak már csak egy személyűrhajóra van pénzük a tervezett kettő helyett.
A probléma abban van, hogy az oroszok már megígérték (illetve ennek pénzügyi vonatkozásait nem akarják elveszíteni) 1999-re egy francia és egy szlovák űrhajós feljuttatását a Mir űrállomásra. Lehetséges, hogy a Szojuz-TM--29 űrhajón 1999. február 22-én Afanaszjev parancsnok mellett, a francia Haignere és a szlovák Bella utaznak a Mirre. Ilyen eddig még sohasem fordult elő, hogy egy orosz űrhajón a külföldiek legyenek többségben.
A szlovák űrhajós és Padalka, a mostani parancsnok mindenképpen visszatér a Szojuz-TM--28-al februárban a Földre. A kérdés csupán az, hogy ki marad fenn a Mir jelenleg tervezett lakott életének végéig, azaz 1999 júniusáig Avgyejev, Afanaszjev és Haignere közül, esetleg mindhárman. Úgy tűnik, hogy az oroszok pénzügyi érdeke, hogy a francia űrhajós mindenképpen maradjon és részt vegyen a Mir űrállomás végleges bezárásában és a Földre való visszatérésének előkészítésében.
A Mir keringését 1999 második felében úgy fékezik le, hogy valahol a Csendes-óceán felett lépjen be a sűrűbb légkörbe, hogy sem hajókat, sem repülőgépeket, sem szigeteket ne veszélyeztessenek a lehulló több tonnás roncsdarabok.
Dr. Horváth András
(98.08.27)