Glenn ismét Föld körüli pályán a Discovery űrrepülőgép fedélzetén
Az első és a legöregebb amerikai űrhajós a világűrben Az 1921-ben született John Glenn, az első Föld körüli pályán járt amerikai űrhajós az STS-95 kísérletben másodszor is elindult a kozmoszba. Az 1962-es három fordulat után, most mintegy 144 Föld körüli keringés várja a 25. Discovery-repülés során. Remélhetőleg Glenn 77 éves, öregedő szervezete jól viseli el az azóta lényegesen kisebb megterhelést okozó űrrepülést.
Az Amerikai Űrhajózási Hivatal (NASA) szakemberei, orvosok és pszihológusok, gyakorlatilag az utolsó percig vitatkoztak arról, hogy szabad-e egy ilyen öreg embert a világűrbe küldeni. A szkeptikusok azt hangsúlyozták, hogy annak idején több, ma szokásos egészségi vizsgálatot nem végeztek el Glennen, így a mostani orvosi mérések egy részére nem lesz összehasonlító adat. Glenn, aki közben szenátor is lett, igen erőteljesen forszírozta az újabb űrutazást, a harc a mostani helyért a Discovery űrrepülőgépen, mintegy két éves NASA-beli meggyőző-munkájának az eredménye.
Annak idején 1962 februárjában a Mercury kabinba éppenhogy csak be tudták tuszkolni a szkafanderes űrhajóst, a startnál és a leszállásnál 3-5-szörös túlterhelést kellett kibírniuk. Ma az űrrepülőgép fedélzetén igen csak kényelmesen lehet élni és mozogni, a kétszintes űrkabinban a repülés elején és végén csak 1-1,5-szörös a túlterhelés, ami könnyen elviselhető. A súlytalansági állapot pedig egyenesen ajánlott az szív- és keringési rendszer öregkori elfáradásának idején. Valószínűleg a legnagyobb problémát a súlytalansághoz hozzászokott szervezet visszaállítása fogja jelenteni a Földre történő visszatérés, november 7 után. Az eddigi tapasztalat azt mutatta, hogy a fiatal és közepes korú emberi szervezet még a hosszabb, az eddigi rekordnak megfelelő 437 napos súlytalansági repülés után is képes adaptálódni. Vajon így lesz ez egy öreg embernél is? A felkészítés során Glenn szervezete megfelelt a fiatalabbak számára előirt orvosi paramétereknek, tehát megkapta az orvosi engedélyt is mostani űrrepüléséhez.
A Discovery mostani repülésének Glenn újjolagos űrutazásám kívül még egy sor érdekessége van: az öt amerikai űrhajós mellett a spanyol Pedro Duque az Európai Űrügynökséget (ESA), Chikai Mukai pedig a Japán Űrügynökséget (NASDA) képviseli. Az űrrepülőgép rakterében a Spacehab hermetikus laboratóriumban fogják végrehajtani a NASA, az ESA és a NASDA által összeállított élettani, űrtechnológiai és mikrogravitációs kísérleteket.
A Discovery pályára viszi a Spartan 201 napfizikai-platformot is, amelyet már 1997 novemberében kipróbáltak, de kihelyezésekor problémák voltak vele. Most remélik, hogy a napszél és a napkorona vizsgálata a Spartan 201-el sikeres lesz. Ezt a platformot néhány napos önálló repülés és napmegfigyelés után újra befogják és visszahozzák a Földre.
Egy másik érdekes kísérletben, amelyet a HOST rövidítéssel jelöltek, több új berendezést próbálnak ki az amerikai nagy űrtávcsőhöz, tényleges űrrepülés közben. Ezeket a készülékeket: a hűtőrendszer, a vezérlő számítógép, az adatrögzítő új egységeit és optikai elemeket a Hubble Űrteleszkóp következő meglátogatása és további modernizálása során szeretnék majd beépíteni, ha a mostani próbák jól sikerülnek.
Dr. Horváth András
(98.12.01)