Mikor kezd a Nemzetközi Űrállomás és fejezik be repülését a Mir?
Élet vagy halál: mikor és mennyiért Eredetileg 1997 októberében és novemberében kellett volna pályára küldeni a Nemzetközi űrállomás első két egységét: az orosz építésű és amerikai finanszírozású Zarja és a tisztán amerikai Unity kikötőegységet. Aztán egy évvel elhalasztották a startot. Most úgy tűnik, ismét féléves késést szenved az eddigi legnagyobb űrvállalkozás, amelyben amerikai, orosz, japán, európai és kanadai szakemberek a fővállalkozók. Nekünk magyaroknak is lesz néhány kis "téglánk" az új űrbázison a Pille műszer "személyében".
Még javában üzemel Föld körüli pályán az orosz Mir űrállomás, de a Nemzetközi Űrállomás jó néhány modulja már elkészült és az indítóhelyeken várja sorsának jobbra fordulását. Amint elindul az első személyzet a Nemzetközi Űrállomásra, az oroszok befejezik a Mir Föld körüli pályán történő üzemeltetését.
A Miren keringő Krisztallból fejlesztett Zarja (hajnalpír) modul, amelynek fejlesztéséért, pályára küldéséért és világűri működtetéséért mintegy 400 millió dollárt fizettek az amerikaiak, Bajkonur Űrrepülőtéren várja, hogy a Proton hordozórakéta csúcsára szerelve startolhasson. Az USA Kennedy Űrrepülőterén van az amerikai Unity (egység) dokkolómodul, amelyet majd a Zarjához kellene hogy szállítson és csatlakoztasson az Endeavour űrrepülőgép. Ugyancsak a Kennedyre érkezett az olaszok által elkészített Leonardo modul is.
Befejezés előtt áll az első amerikai laboratóriumi modul és az oroszok Service modulja, amely a Mir-2 áttervezett változata. Az egyik probléma éppen az, hogy az oroszok, a gazdasági válság miatt, nem kapnak pénzt a Service modul építésének befejezésére. A másik baj pedig az, hogy az Orosz Űrügynökségnek (RKA) nincs pénze arra, hogy Szojuz hordozórakétákat és űrhajókat gyártasson le a Nemzetközi Űrállomáshoz való repülésre. Ezek a fő okok amiért nem indítják el az első modulokat, hogy azoknak ne járjon le korábban a műszaki szavatosságuk.
Amerikában és a többi együttműködő partnernél egyre nő az elégedetlenség az oroszok késlekedése miatt, mert azok akik határidőre készen vannak, az állagmegóvásra állandóan újabb pénzeket kell fordítani, amit korábban nem terveztek. A NASA a helyzet javítására, illetve az oroszok pénzügyi támogatására most újabb módszert talált ki. A korábbi eljárás, hogy megállapodást kötnek és átutalják a pénzt, azért nem járható, mert ezek az összegek csak nehezen és késve jutnak el az Orosz Űrügynökséghez, ha egyáltalán megkapják. A NASA tehát Szojuz űrhajókat és az indításukra szolgáló hordozórakétákat kíván megvásárolni az RKA-tól.
Konkrétabban: ebben az amerikai pénzügy évben (1998 július-1999 június) 60 millió dollárt adnának az oroszoknak és aztán négy éven keresztül évente 150 millió dollárt utalnának át az Orosz Űrügynökségnek. Hírügynökségi jelentések szerint, most október elején, az oroszok és az amerikaiak már megállapodtak, hogy az első legénység a Nemzetközi Űrállomásra 2000 januárjában indul Szojuz űrhajón. Ez azt jelenti, hogy az építés elkezdésére, azaz az első modulok indítására csak 1999 közepén kerülhet sor.
Az Orosz Űrügynökség jelenleg még üzemelteti a majd 13 éves Mir űrállomást, azonban a Nemzetközi űrállomással párhuzamosan, azaz egyidőben erre képtelen lesz. A Nemzetközi Űrállomás építési kezdetének újabb eltolódása lehetővé teszi az oroszoknak, hogy mint eredetileg tervezték, csak 2000 januárban léptessék be a Mirt a sűrűbb légkörbe, azaz fejezzék be űrrepülését. Ennek persze az a feltétele, hogy egy újabb Szojuz űrhajó és hordozórakéta megrendelésére és kifizetésére legyen az RKA-nak pénzügyi fedezete.
Jelenleg az Orosz Űrügynökség el tudja indítani a Progressz-M—40-et, várhatóan október végén, vagy november elején. Ez a teherűrhajó az utánpótlási anyagok mellett két érdekes berendezést visz a világűrbe: az egyik a Modul-M jelzésű napszonda, a másik pedig a Znamja-2.5 egy újabb, 25 méter átmérőjű űrtükör. A Modul-M-et a Mir űrállomás fedélzetéről szeretnék elindítani 1999 elején. Az RKA-nak a következő személyzetes űrhajóra a Szojuz-TM—29-re is van fedezete, amely 1999. február végén indul a legénység utolsó vagy utolsó előtti cseréjére. Van azonban még egy tartozása az oroszoknak, a következő francia űrhajós Haignere eljuttatása Mir fedélzetére. Eredetileg ennek az űrrepülésnek 1997 őszén kellett volna megtörténnie, de a Szpektr modul és a Progressz-M—34 összeütközése miatt, akkor a franciák halasztást kértek. Az oroszok Haignere repülését az utolsó legénységgel tervezték 1999 második felére, de erre, azaz a Szojuz-TM—30-as űrhajó startjára még nincs fedezet!
Dr. Horváth András
(98.10.19)