A NASA 25 év után elindította újabb holdszondáját
Úton a jégkereső
A Naprendszer-kutató Discovery program harmadik gyorsabb, jobb, olcsóbb űrszondája tegnap startolt a Hold felé. A tervek szerint egy év alatt e "vak" holdszonda műszereivel felderíti kísérőnk egész felszínét, kiegészítve a legutóbbi, hasonló kategóriájú, de katonai szonda, a Clementine méréseit.
Többszöri halasztás után, 1997 szeptembere helyett, 1998. január 7-én hajnalban végre elindulhatott az amerikaiak új, kis teljesítményű hordozórakétájával a Lunar Prospector (LP, holdi talajkutató) űrszonda. A három fokozatú, szilárd hajtóanyagú Athena 2 rakéta először alacsony Föld körüli pályára juttatta a holdszondát és gyorsítórakétáját. Fél keringés után az LP és pályamódosító rakétája elindult a Holdhoz vezető 99 órás útjáta.
Vasárnap áll, rakétájának ismételt bekapcsolása révén Hold köröli pályára az új űrszonda. Kutatómunkáját, 100 kilométer magasságú, közel körpályán kezdi meg. Mivel a pálya poláris lesz, azaz a sarkok felett is elrepül, a működésre tervezett egy év alatt az egész holdfelszínt fogja nagyon részletesen vizsgálni.
A Lunar Prospector öt műszert szállít. Ezek: neutron szinképelemző, gammasugár-spektrométer, alfa részecske szinképelemző, elektron reflektométer és magnetométer. Mint látjuk az LP nem vitt magával kamerát, tehát nem fog képeket készíteni, hiszen a Clementin űrszonda 1994 márciusában és áprilisában, hasonló pályán majdnem két millió felvételt és mérést készített a Hold egész felületéről. A Lunar Prospector egyik legérdekesebb műszere a neutron szinképelemző, amely kimutatja a hidrogén jelenlétét a Hold talajában. Ez azért fontos, mert a Clementin űrszonda méréseiből azt a következtetést vonták le, hogy a Hold déli pólusának környékén több olyan 10-50 kilométer átmérőjű kráter is van, amelybe sohasen süt be a Nap. Ebből az következik, hogy ezeknek az alján fagyott víz, azaz jég várható azokból a becsapódott üstökösökből, amelyek a Holdra illetve annak déli sark vidékére zuhantak.
A Lunar Prospector program alig két hónap múlva válaszolhat erre a kérdésre, amely azért olyan fontos, mert a fagyott víz jelenléte a Holdon igen meggyorsíthatja az emberek, azaz az űrhajósok a visszatérését erre a szomszédos égítestre. A jég felolvasztva ivóviz, szétbontva oxigént biztosít a levegőgenerátoroknak, a hidrogén és oxigén pedig kíváló rakétahajtóanyag. A holdi jég megtalálása, valószínüleg a Mars-expediciós előkészületeket is jelentősen meggyorsíthatja.
Dr. Horváth András
(98.01.09)