Visszatért a szlovák űrhajós Ellentmondásosak a hírek a Mir jövőjéről. Az ACE-be tömörült űrhajósok és az orosz űrszakemberek egyaránt azt szeretnék, ha még 2—3 évre meghosszabbítanák ennek a működőképes űrállomásnak a repülését.
Az 1999. február 20-án Bajkonur űrrepülőtérről indult Szojuz-TM—29 űrhajó szállította a Mir fedélzetére, talán az utolsó, a 13 éves programot befejező űrhajósokat. A parancsnok Viktor Afanaszjev már harmadszor érkezett a Mirre 1990-91-ben és 1994-ben már fél-fél évet dolgozott az űrállomáson. Ugyancsak visszatérő vendég a francia Jean-Pierre Haignere, ő 1993-ban már három hetet eltöltött itt, de most fél évre jött dolgozni. Mostani útja már a 7. közös francia—orosz űrrepülés, de ez az első hosszúidejű, vele Franciaország is belép az orosz, amerikai és német űrhajósok által megnyitott "félévesek-klubbjába".
Az orosz űrprogramban abszolút újdonság, hogy egy Szojuz űrhajón a külföldiek vannak többségben, tudniillik a Szojuz-TM—29 harmadik űrhajósa Ivan Bella Szlovákiából érkezett. Őt az oroszok egy olyan, nyolcnapos űrrepülésre képezték ki, mint amilyet annak idején, majd húsz évvel ezelőtt, Farkas Bertalan és a többi volt szocialista országbeli űrhajós is végrehajtott a Szaljut—6 fedélzetén. (Igaz akkor Szlovákia még nem volt önálló állam.) Érdekes a szlovák-űrrepülés finanszírozása is. Az űrhajósképzésért és a repülés lebonyolításáért járó mintegy 15 millió dollárt leírják a Szlovákiának járó szovjet tartozásból.
A rövid szlovák kutatási programot arról a csillagász-politikusról, Stefanikról nevezték el, aki résztvett a közös állam Csehszlovákia megalkotásában. Ivan Bella feladatai között sugárzási mérések (dozimetria), egyensúlyi és hormon-vizsgálatok, valamint japán fürjek tanulmányozása is szerepelt. Bella az űrállomás előző parancsnokával február utolsó napján 28-án sikeresen földet ért Kazahsztánban a Szojuz-TM—28 űrhajó leszálló kabinjában. A Miren maradt Afanaszjev, Haignere és Avgyejev a tervek szerint augusztus végéig dolgozik majd az űrállomáson.
Mi lesz azután a még működőképes orosz űrállomással? A lengyelek űrhajósa Miroslaw Hermaszewski, mint a nemzetközi űrhajós-szervezet (ACE) képviselője kedden Budapesten elmondta, az ő szervezetük hivatalosan fordult az orosz kormányhoz, hogy hosszabbítsák meg a Mir repülését még néhány évvel. Hermaszewski ezt a bejelentését a Magyar Asztronautikai Társaság és a Tudományos Akadémia Ismeretterjesztő bizottsága által a jövőről, a 21. század nagy Nemzetközi Űrállomásáról rendezett konferencián tette meg. A nyilvános tanácskozáson Farkas Bertalan és Franz Vieböck osztrák űrhajós is megerősítette ezt.
Ugyanakkor a Mirt üzemeltető Enyergija-cég és az Orosz Űrügynökség vezetői ezzel ellentétes nyilatkozatokat adnak. Ezek szerint a múlt év végén az Enyergijánál jelentkező szponzor, akinek a befektetése lehetővé tette volna a Mir repülését 2002-ig, visszalépett. A nagy pénzügyi támogató kilétéről pedig csak ellenőrizhetetlen pletykák vannak.
A jelenlegi állás szerint tehát, miután a 27. alaplegénység, a két orosz és a francia űrhajós augusztusban elhagyja az űrállomást, megkezdik annak lefékezését és a sűrűbb légkörbe való beléptetését. A nagy, kb. 120 tonnás űreszköz a súrlódástól felizzik, majd a légkörben szétesik és több tonnás darabjai elsüllyednek a Csendes-óceánban.
Dr. Horváth András
(99.03.05)