SIKERTELEN TÜKÖRNYITÁS, DE HÁROMÉVES TOVÁBBI MŰKÖDÉS
A Mir űrállomás új lakókat vár Primakov orosz miniszterelnök kormányrendelettel 2002-ig meghosszabbította a l3 éves Mir űrállomás aktív élettartamát. A működtetés pénzügyi fedezetét részben a költségvetés, nagyobb részben a magántőke erőteljes bevonása teszi lehetővé.
Igen érdekes űrkísérletre, újabb naptükör nyitására vállalkozott az orosz űrhajózás a múlt héten a Mir űrállomásnál. Hogy mi és miért történt, részletesen elmondjuk, de előtte két tanulságos mondat arról, hogy nem érdemes verébre ágyúval lőni.
Még mielőtt az űrkísérletet sikeresen végrehajthatták volna az egész világsajtó nekiugrott az oroszoknak, mondván, hogy ez a naptükör, majd utódai mennyire veszélyeztetik a Föld környezeti egyensúlyát az éjszakai nappal megteremtésével, és mennyire fogják zavarni az optikai csillagászatot. Pontosan hat évvel ezelőtt, 1993-ban már volt egy ilyen űrtükör nyitás, igaz akkor "csak" 20 méter volt a tükör átmérője, de annak semmi olyan hatása nem lett, mint amivel akkor is és most is riogatták az embereket. A múltkori Znamja-2 kísérlet sikerült és hazánkból is látható volt, mint egy szép UFO-jelenség, több ilyen bejelentést is kaptunk a Budapesti Planetáriumban. Most azonban, sajnos még csak nem is sikerült a kísérlet.
1999. február 4-én délben leválasztották a Mirről a Progressz-M—40 teherűrhajót, amelynek orr-részére Padalka és Avgyejev űrhajósok felszereltek egy 4,8 kg-os forgatószerkezetet és benne az összehajtogatott, 25 méterre szétnyitható 5 mikron vékonyságú tükörfóliát. Mikor a teherűrhajó kellően eltávolodott a Mirtől a parancsnok Padalka távirányítással elindította a forgatást, azaz a tükörnek a centrifugális erővel való szétnyitását.
A dolog jól indult, azonban a földi irányító központból, közvetlenül a nyitás megkezdése után jött egy másik parancs a teherűrhajónak, hogy nyissa ki a távolságméréshez és az űrrandevúhoz használatos Kursz-rendszer antennáját. Ez meg is történt, de mivel a kinyílt antenna nagyon közel volt, ebbe beleakadt a szétterülő naptükör egyik szegmense és a nyitódás leállt. Azonnal visszahajtották a Kursz-antennát és a Progressz hajtóműveinek bekapcsolásával sikerült is kiszabadítani a naptükör-szegmenset.
A naptükör második forgatása, azaz további nyitása azonban már nem sikerült, pedig több órán keresztül kísérleteztek vele. Végül a földi irányítás úgy döntött, hogy befejezik a kínlódást, lefékezték a Progressz-M—40 keringését, amely belépett a sűrűbb légkörbe és Új-Zéland közelében a maradványai a Csendes-óceánba zuhantak. A szomorú űrhajósok a sikertelen kísérlet után nyugovóra tértek.
A hónap végére várható, hogy a Mirre elindul a következő legénységet szállító Szojuz-TM—29 űrhajó. Február 20-ára tervezik az elindítását, fedélzetén Viktor Afanaszjev parancsnokkal, a francia Jean-Pierre Heignere és a szlovák Ivan Bella kutató űrhajósokkal. Másfél hetes, a Miren eltöltött munka után Bella a Szojuz-TM—28-al Padalka társaságában visszatér a Földre. Avgyejev, Afanaszjev és Heignere félévig maradt a Miren, őket augusztusban váltja majd fel a következő személyzet.
Dr. Horváth András
(99.02.12)